Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
©Múzeumi Hírlevél,?© 7-9. osztály, III. helyezett Gyöngyöshalász Általános Iskola, 7-8. o. szakkör tanárok: Bene Miklósné, Forgó Ilona A konferencia másnapján a résztvevők Gemencre kirándultak, ahol megtekintették hazánk legfrissebb állandó természettudományi kiállítását „Elet az ártéren" címmel, majd kisvonattal rövid utazást tettek a gemenci erdőrengetegbe, ahol az időjárás (jégeső) próbára tette a természettudományos muzeológusok tűrőképességét. Ajó hangulatú találkozó zárónapján hazai és határon túli vendégeink a Kaposvár melletti Zselici Tájvédelmi Körzetben ismerkedtek a védett terület természeti értékeivel. A találkozó elérte célját, hisz a múzeumi nyilvántartás témakörében a résztvevők új ismeretekkel, tapasztalatokkal gyarapodtak. Tudásukat a szakmai kirándulásokon tovább bővítették; kötetlen, baráti hangulatú beszélgetések alkalmával cserekiadványok, vendégkiállítások témái merültek fel a leggyakrabban. E találkozások alkalmával mi, hazai és határon túli muzeológusok évről-évre azt érezzük, hogy a Kárpát-medencei természettudományos muzeológusok már integrálódtak Európához. A záróülésen megvitattuk a következő találkozó lehetséges helyszínét. Szombathely mellett kérték a rendezés jogát a székelyföldi kollégák is. Döntés a szervezési kérdések tisztázódása után várható. Ábrahám Levente LYON Xth Annual Meeting of European Association of Archaeologists Université Jean Moulin 2004. szeptember 8-11. A konferencián az EAA tagjaként vettem részt. Részvételemet a gazdag program két pontja indokolta. Az ICAHM (International Council of Archaeological Heritage Management, az ICOMOS régészeti csoportja) magyarországi képviselőjeként részt vettem annak Lyonban az EAA-konferencia keretén belül szervezett kerekasztal konferenciáján, amelynek témája a veszélyben lévő régészeti örökségi helyszínek voltak. Ennek keretében előadást tartottam a Verespatakon kialakult helyzetről, beszámolva a legújabb fejleményekről is: a Kirnik-hegy régészeti védettségének a felfüggesztéséről és a Gabriel Resources érdekeltsége 20%-nak egy amerikai bányászati vállalat által való megvételéről. Az ICAHM elnöke (Prof. Brian Egloff) és európai alelnöke (Prof. William Willems), valamint a jelenlévő többi tag határozatban fejezte ki aggodalmát a régészeti és műemléki örökség fokozott veszélyeztetése miatt, valamint határozott arról, hogy különbizottságot felállítva ICAHM delegáció küldését kezdeményezi, ill. ICOMOS delegáció küldését szorgalmazza, hogy jobban megismerje a Romániában kialakult helyzetet. Az ICAHM határozatát az EAA is megtárgyalta, elfogadásával nem értettek egyet a verespataki megelőző régészeti feltárás jelenlévő tagjai. Az EAA soros elnöke R. Harding szavazásra bocsátott két verziót, első pont a tiltakozás azonnali elfogadása volt, második pedig az, hogy az EAA vezetősége további tájékozódás után hozza meg a határozatot. Az EAA közgyűlése ez utóbbi mellett szavazott. Az ún. Bratislava Group, amelynek magyar tagja vagyok, dr. Sonja Jilek vezetésével kerekasztalmegbeszélést tartott The frontiers of the Roman Empire - definig a world heritage site címmel. A megbeszélés központi témája a limes-világörökségi helyszínek lehatárolása volt. Előadást tartott Prof. David Breeze (Antoninus-fal), dr. Paul Austin (Hadrianus-fal), dr. Andreas Thiel (Obergermanischraetischer Limes), valamint jómagam, aki egy általánosabb problémára hívta föl a figyelmet: a római határvonal pontos ismeretének és hiteles bemutatásának kérdésére. Példaként Dacia tartomány határvonalának mindmáig ellentmondásos felfogását taglaltam 150 év térképi ábrázolásainak tükrében. A kerekasztal-megbeszélés témájához két poszter is készült: S. Jilek egy, az öt résztvevő ország limes-kutatásáról és tervezett közös pályázatáról készített egy posztert (a Római Birodalomnak Dacia vonatkozásában sajnálatosan téves térképével), valamint jómagam Pannonia limeséről (The Roman limes in Pannonia). Bekapcsolódtam a Management of Cultural Landscape műhelyvita munkájába, kiemelve a légirégészet fontosságát, valamint azt jelezve, hogy a Pécsi Légirégészeti Téka egy nemrég elnyert EU-pályázat (Culture 2000) révén éppen ez év őszétől indítja meg külföldi partnereivel a régészeti tájra vonatkozó nemzetközi légirégészeti kutatásait. Visy Zsolt 306
