Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
s^^úzeumi Hírlevél fennmaradása, ilyenként való - több nyelvű felhasználói felületen való bemutatása, tovább hagyományozása magyarországi és nemzetközi szinten kulturális és tudományos stratégiai érdek. Számos nemzet tartja magáénak ezt az örökséget, így mi is. A közös kulturális örökségért államok és népek versengenek. Mert kulturális örökségünk olyan nyelvekhez kötődik, mint a latin, a magyar, a Kárpát-medence népeinek nyelvei, amelyek veszélyeztetett helyzetbe kerültek az új információs technológia megjelenésével. Mert a felnövő generációk hiába rendelkeznek a legfejlettebb eszközökkel, az értékes tartalom szűkös volta alig teszi lehetővé a nemzeti kulturális örökséggel való tényleges találkozást. A nemzeti kultúra legfontosabb őrzőhelyei a közgyűjtemények: intézményi rendszerük fenntartása, fejlesztése, az új feladat elvégzésére alkalmassá tétele nemzeti és állami érdek. A közgyűjteményekben felhalmozott tudás a nemzeti identitástudat és a modern ismeretek legfontosabb alapja, ezek az intézmények az információk - legszélesebb körű hozzáférést biztosító - jelentős gyűjtő-, feldolgozó- tároló-, termelő- és elosztóhelyei. A történelem tapasztalata szerint csak a közgyűjteményekben őrzött anyag vészelte át történelmünk nehéz korszakait. A digitalizálási tevékenység országos összehangolása és nyilvántartása elengedhetetlen a költségek kímélése, a munka hatékonyságának növelése, a digitalizálás minőségének biztosítása és a felhasználó tájékoztatása szempontjából. A szakmai koordináció - a nyilvántartási, feltárási, archiválási, állományvédelmi munkák, a szabványok követése - a nemzeti intézmények, a tartalmi ellenőrzés a tudományos intézményi rendszer tagjainak a feladata. A digitalizálás technológiai végrehajtása az ipari szereplők feladata - ezt a fajta kooperációt kell a Nemzeti Digitális Adattár keretrendszerén belül megvalósítani. A felhalmozott kulturális javak digitalizálási tevékenységét a közgyűjteményi ágazati prioritásoknak megfelelő módon és ütemben kell elvégezni. A tartalom digitalizálás során a szerzői jogi szempontok mellett az állományvédelmi szempontokat kell elsődlegesen figyelembe venni, ennek alapján a legkutatottabb, legveszélyeztetettebb állapotú, legértékesebb, legnagyobb érdeklődésre számot tartó állományokat kell digitalizálni és hozzáférhetővé tenni. A nemzeti kulturális közvagyon digitalizálásának sorrendbeli általános szempontjai: 1. a gyűjtemények nyilvántartási adatai (katalógusok, lelőhelyjegyzékek), 2. a központi országos (hungarika) nyilvántartások, 3. szakirodalmi/bibliográfiai adatbázisok, filmográfia, diszkográfia, meta-adatbázisok, 4. tartalmi feltárás keretében a saját állományrészek teljes terjedelmű, megfelelő minőségű digitalizálása. A tudományos intézmények feladata - a közgyűjtemények digitalizálási tevékenységével együttműködve - a szakterületi rendszerek, tematikus adatbázisok, hálózati kritikai kiadások felállítása és üzemeltetése. A digitális formában keletkező kulturális és tudományos értékek feltárása, összegyűjtése, nyilvántartása és hosszú távú megőrzése ugyancsak a közgyűjteményi intézményi rendszer tagjainak feladata. Szolgáltatásuk feltételei a létrehozásukban közreműködők határozták meg. A kulturális és tudományos alkotó tevékenységet és a közgyűjtemények munkáját a megfelelő jogszabályi környezet kialakításával kell támogatni. E célból szükséges, hogy az alábbi követelményeknek kikényszeríthető, érvényesíthető jogszabályi háttere legyen: Köteles példány: A nyilvánosságra hozott digitális vagy digitalizált tartalmat a készítők - legalább megőrzési célból - kötelezően szolgáltassák be az erre kijelölt közgyűjteményekbe. A nyilvános szolgáltatás feltételeit is jogszabályban kell rögzíteni. A nem közpénzen létrehozott, és digitálisan nem hozzáférhető kulturális és tudományos érték digitális változatát az önkéntes letét jogintézményének bevezetésével helyezhesse el a tulajdonos az arra kijelölt közgyűjteményben. Ne kaphasson közpénzt az, aki a nem digitális- kéziratok, digitális kép- és hangállomány stb. - kulturális és tudományos érték digitális másolatát nem helyezi el az arra kijelölt közgyűjteményben. A közgyűjteményekben állami tulajdonként őrzött dokumentumok digitalizálása során a közgyűjtemény nem köthet olyan szerződést, amely az állami tulajdonnak - vagy az ahhoz kötődő jognak- a magánosítását jelentheti. A piaci forgalomba kerülő, értéknövelt digitális tartalomszolgáltatásért a közgyűjteményeket ellenszolgáltatás illesse meg. Ehhez a szerzői jogról szóló törvény megfelelő módosítása, illetve további jogszabályok módosítása szükséges. A közpénzen létrehozott tartalom szolgáltatására a közgyűjtemény ne köthessen egy harmadik felet kizáró szerződést. Az értéknövelt szolgáltatások ellenértékét pedig a szolgáltatás fenntartására és fejlesztésére fordítsák. 299
