Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7-8. szám

©í^úzeumi Hírlevél Ezt támasztja alá a kép és a szöveg. Az élmény a táj vagy a műemlékek formájában jelenik meg, lehetőleg látványos, csábító formában. A mindenkori divat és ideálok erősen befolyásolják, hogyan és mi jelenik meg. A vonzó látvány kiegészítője vagy központba állított szereplője az utazás, élménygyűjtés közben áb­rázolt ember, szintén a divat, a megcélzott közönség ízléséhez alkalmazkodó megválasztásban. Felváltva kerül előtérbe hol a természetes életmód, a sportos ember, hol a kifinomult módon kulturálódó, kénye­lemkedvelő elegáns polgár típusa. A plakátokon gyakran megjelenített élmény még az autó csodája, a sebesség élvezete. Már a tízes évektől állandó téma ez Magyarországon is, ahogy Európa-szerte, a kiállításon Marino Miltiadesz 1913-as Tátra-Adria versenyének plakátja képviseli a szédítő kék csúcsok között hajtűkanyarokon száguldó, erős rövidülésben ábrázolt autót erőteljes sárga foltjával. Szintúgy látványba kívánkozik a repülés csodája. A kiállításon kicsi, de hatásos, a felhők festői játékát ábrázoló plakát képviseli 1922-ből. Az ugyanebben a témában 1954-ben készült MASZOVLET plakát nem a felhőkön átsuhanó, hanem a földön álló gépet ábrázolja. A gép masszív formái ellenére sem statikus ez a kompozíció, az áramvonalas forma és a diago­­nális beállítás jól érzékelteteti a gépóriásban rejtező mozgás potenciált. Farkas plakátja (Budapest Wien. Kombinierte Fahrt) több közlekedési forma együttes ábrázolásá­val a technika csodájával csábítja utazásra nézőit. A konstruktivizmus technika imádata szellemében és ennek a stílusnak az egzakt formáit felhasználva ábrázolta a művész a vonatot, a repülőt és a hajót. Farkas jól ismert, mint kiváló Modiano plakátok ter­vezője 1929-1930 fordulóján, s öröm látni munkáját egy más témában. A közlekedési cégek közül a MÁV nemcsak nyilvánvalóan tudatában volt a reklám óriási jelentő­ségének, hanem meg is becsülte az általa megrendelt grafikák művészi értékét: ezt tanúsítja a plakátok, hir­detések újrafelhasználása naptárakban, ajándék rek­lám-albumokban. Egyre ismertebb lesz a Modiano cigarettapapír gyártó cég hasonló szerepe, amely 1920-as évek végén több kiadványban közölte a rek­lámkampányai során készült művészi terveket - itt az idő, hogy a MÁV mint a színvonalas reklámgrafika nagy megrendelője szintén ismertté váljon. /.../ A mindenkori közlekedési plakátok ősei az Osztrák-Magyar Monarchia területén a fürdőváro­sok, szállodák reklámjai, melyek a MAV-val közösen kerültek kiadásra és terjesztésre. Jellegzetes elemük a kis térkép, ami zárványként illeszkedik az üdülőhelye­ket madártávlatból ábrázoló képbe vagy a gyógyulni vágyók illetve üdülők idillikus csoportjeleneteibe. Ezen a kiállításon jól látható, hogy 1929-ben még mindig él ez az archaikus elrendezés. Ez is mutatja, hogy a reklám eszköze nemcsak a meglepetés, ha­nem a megszokás. A jól ismert dolgok közegében nő a néző otthonosság érzése, biztonságérzete. A bölcs megrendelő és a rátermett grafikus gondosan adagolja az újdonság és az ismert elemek mindenkor megfelelő arányát. A vizuális meglepetést ezen a kiál­lításon a „filléres vonatokat” hirdető 1932-es plakát képviseli, melyen az árengedményre utaló „75%” feliratba szinte berobban egy szembe száguldó vonat. Manno Miltiadesz említett plakátja a hajtűkanyarok­ban csúcsok között száguldó autóval szintén ezt a típust képviseli. Igényes megrendelője volt a plakátnak a harmincas évek elején a MFRT, több pályázatot hirdetett. A kiállításon Konecsni György hajózást nép­szerűsítő grafikai remeke tanúsítja ezt. A közlekedés hirdetése gyakran párosul a tu­rizmussal, a harmincas évek reklám szakirodaimában „csoportos reklám"-nak nevezett módszer szellemé­ben. Nem véletlen, hogy itt is találkozunk Molnár C. Pál egy plakátjának reprodukciójával (Balaton). Ő és Bortnyik Sándor képviselték idegenforgalmi plakátok­kal Magyarországot az 1933-as milánói triennálén, s Bortnyik is készített reklámot a MÁV kedvezményes járataihoz 1932-ben. Ezeket közölte a The Studio folyóirat Angliában. A csoportos reklám jegyében születtek olyan kampányok is, mint aminek termékeit a kiállításon is láthatjuk Pólya Tibor temperával meg­festett formájában: „Utazgassunk hazánk földjén" (1940). Az 1950-es években hasonló kampány zajlott „Ismerd meg hazádat” szlogennel, Papp Gábor és Reich Károly részletezően leíró tájképeivel. A plakátok segítenek megismerni a MÁV új arculatát az 1970-es években, amely professzioná­lis tervezők csapatmunkája, Babgh István főiskolai grafikus tanár és növendékei készítették. A Mahart Molnár Kálmánra bízott egy sorozatot, ami szintén arculatteremtő jellegű. A Malévot az 1960-as évek végén kiemelkedő plakátok hirdették a pop art jegyé­ben, Máté András kezéből. A kiállításon későbbi, a hetvenes évek második felétől népszerűvé lett fotós típusú plakát látható. A nyolcvanas évekre jellemző tipográfiája ma már túlhaladott, de éppen ezért ben­ne van a kor íze. Kár, hogy nem képviseli plakát a jelenleg érvényes, Zsótér László által tervezett Malév arculatot. 228

Next

/
Thumbnails
Contents