Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© lyében, aki a népszokások szerint jó néven veszi, ha nagyobb ünnepekkor nem fogják be a paripákat. Az 1800-as évek első évtizedeiben - a magyar reformmozgalomnak köszönhetően - a ló, a lóverseny az egyik kiemelt témáját jelentette a közbeszédnek. A XIX. század művészetében idealizált életképek születnek, a betyárromantika pedig festményekben és a rajzokban is megnyilatkozik. A XX. századra az ember és a ló kapcsolatának ábrázolása személytelenebbé válik. Pusztán a különböző mozgásformák megjelenítésének eszközévé lett, konkrétabb mondanivaló nélkül. A Móra Ferenc Múzeum kiállításán például Székely Bertalan, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József lovas alkotásaiból, grafikákból, szobrokból, festményekből tekinthetnek meg egy válogatást az érdeklődők. Láthatunk a tárlaton lovakat csatatéren, hídon, vízparton, mezőn, falusi alkonyaiban, vadászaton, cirkuszi jelenetben, ágaskodva, itatás, legelészés és galoppozás közben. A több mint 50 műkincsen a lovak mellett feltűnnek betyárok, szegénylegények, illetve olyan közismert alakok, mint Szent István, Széchenyi, Petőfi és Don Quijote. A kiállítás anyagáról katalógus is készült, amelyet teljes egészében külső források bevonásával tudta a múzeum kiadni. A kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Lótenyésztők és Lovas Szervezetek Szövetsége, a Hód-Mezőgazda Rt, a KLP Lovas felszerelés, illetve egy tűzvédelmi cég, melynek a lovászat iránti elkötelezettségét mutatja, hogy egy nemes lófajtáról a Gidrán-Seniorról nevezték el. A tárlat műalkotásai a www.pointernet.pds.hu honlapon megtekinthetőek. Új állandó kiállítás 16-17. századi flamand festészet Szépművészeti Múzeum A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában gazdag anyaggal szerepel a XVI-XVII. századi flamand festészet. A korszakot remekművekkel bemutató festményeket két teremben rendeztük el. Gyűjteményünkben id. Pieter Bruegel, Rubens, Jordaens történeti képei, Van Dyck portréi, tfj. David Teniers, Adriaen Brouwer életképei, Andries Benedetti csendélete, R. Savery és A. Govaerts tájképei mutatják be a flamand művészet virágkorát jelentő XVII. századi festészetet. Az állandó kiállítások ingyen látogathatók! Múzeumok és gyűjtemények Evangélikus Országos Múzeum Az „insula Lutherana" és Balassi Több mint harminc éve annak, hogy dr. Fabiny Tibor egyháztörténész ötlete és munkája alapján megkezdődött a magyar evangélikus egyház műkincseinek felmérése és az evangélikus múzeum anyagának összeállítása. Az akkor még az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyéhez kötött intézmény 1979-ben nyitotta meg kapuit a főváros szívében, a lutheránus szigetnek nevezett épületegyüttes földszintjén (V. kér. Deák tér 4.). Az Evangélikus Országos Múzeum feladata nemcsak az „őrzés-feldolgozás-kiállítás” hármasa, nemcsak időszaki kiállítások rendezése, nemcsak állandó jelenlét a hazai - evangélikus - kultúrában, hanem az evangélikus gyülekezetek tulajdonában lévő templomok és műtárgyak nyilvántartása, ellenőrzése, restaurálásuk, újjáépítésük felügyelete. A múzeum állandó kiállítása Evangélikusok a magyar kultúrában címmel arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Kárpát-medencének az Ágostai Hitvalláshoz ragaszkodó magyar, német és szlovák ajkú lakossága mennyiben járult hozzá az evangélium terjesztéséhez és nemzeti kultúránk fejlődéséhez. Petőfi Sándor keresztelőmedencéje XIX. sz. (Az Evangélikus Országos Múzeumból) 225
