Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
©s^úzeumi Hírlevél J© démián. Segédje és barátja, Puskás Tivadar magyarul kezdetben hangírónak nevezte a készüléket. A most látható válogatás a tökéletesített, villamos meghajtású, viaszhengerrel működő fonográfok színes és hangos világába nyújt betekintést. Szintén sokszínű a kép a következő nagy találmány, a gramofon esetében: Emil Berliner, a fonográf hengerrel szemben, síkban forgó lemezen rögzítette a hangot. A hanglemeznek a hengerrel szemben nagy előnyt jelentett, hogy préseléssel lehetett sokszorosítani. Berliner 1887-ben lemezjátszóra jelentetett be szabadalmat. Találmánya a nagyszámú gyártó vállalat fantáziájának köszönhetően különleges formájú és anyagú dobozokkal, tölcsérekkel készült, díszítésük is nagyon változatos. Látható például üvegtestű gramofon, pénzbedobásra működő automata darabok, és míves bútordarabként is funkcionáló belső tölcséres gramofon az 1910-es évekből. A kiállított tárgyakat nemcsak megcsodálni lehet, a hangjuk is megismerhető: a CD-re rögzített felvételek a tárgyak mellett elhelyezett fülhallgatóval hallgathatók meg. Ezzel mintegy továbbvisszük, érzékeltetjük a hangrögzítés technikai fejlődését. A CD lejátszókat a Philips Magyarország Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Korenchy Gábor, a gyűjtemény tulajdonosa több, előre jelzett alkalommal, be is mutatja a szerkezetek működését. www.nagytetenyi.hu e-mail: info@nagytetenyi.hu 200 éves a gőzmozdony Közlekedési Múzeum A technikatörténeti kiállítás a 200 éves múltra visszatekintő gőzmozdonyoknak állít emléket. Richard Trevithick 1804-ben készítette az első használható vasúti gőzmozdonyt. A mozdonyt Angliában, a Penydarran Vasmű iparvágányain próbálták ki. A gőzmozdony megjelenése forradalmasította a szárazföldi közlekedést, a napokig tartó lovaskocsis utazásokat órákra rövidítette le. A XIX. század technikai vívmányai közül a gőzmozdony gyakorolta a legnagyobb hatást az emberiség fejlődésére, a kontinensek benépesítésében a civilizáció elterjesztésében betöltött szerepe folytán. A kiállítás Trevithick első mozdonyaitól a ma is közlekedő kínai gőzmozdonyokig mutatja be a vasút e meghatározó vontatójárművének a történetét. Az egyes korszakok meghatározó gőzmozdonyait korabeli metszeteken, fotográfiákon és a Köziekedé- Közlekedési Múzeum si Múzeum világhírű vasúti modellgyűjteményének legszebb darabjain tanulmányozhatják a látogatók. A kiállítás részletesen ismerteti a gőzmozdonyok fejlődését a meghatározó típusok és a szerkezeti részletek bemutatásával. Trevithick, Stephenson, valamint az első európai és észak-amerikai vasutak gőzmozdonyainak ritkán látható és különböző méretarányú modelljei emelik a kiállítás színvonalát. Külön rész foglalkozik a magyar gőzmozdony-gyártás történetével, amely az 1873-1959 közötti időszakban világviszonylatban is jelentősnek számított. A kiállítást a látogatók által is működtethető modellek és videó-bemutató teszik színesebbé. A gőzmozdonyok kora Kína kivételével a világ vasútjain már véget ért. A nosztalgia és turistavonatok révén azonban tovább élnek a vasút dicső korának gőzmozdonyai. Soltész József Az élő Műszaki Múzeum - 50 évesek az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményei Óbudai Textilmúzeum 2004. június 17. - augusztus 1. Két időszaki kiállítás is látogatható az óbudai Textilmúzeumban. A Budapesti Műszaki Egyetemen pár napig látható volt már a fenti válogatás, amelyet az 50 éves évforduló tiszteletére válogattak az Országos Műszaki Múzeum muzeológusai. „Ezzel a kiállítással az OMM meg szeretné mutatni, hogy a régi műszaki tárgyak nem csupán esztétikusak és szoborszerben szépek, hanem működnek, élok és használhatóak.” (részlet a sajtóanyagból). 223
