Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7-8. szám

m^úzEUMi Hírlevél J© Fókusz BUDAPEST Modernizmusok - Európai grafika 1900-1930 Magyar Nemzeti Galéria 2004. június 18. - szeptember 12. Staatsgalerie Stuttgart 2004. október 1 5. - 2005. január 23. Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkalmából va­lósult meg ez a kiállítás az NKÖM és a Baden-Würt­­temberg-i Tudományos, Kutatási és Művészeti Minisz­térium összefogásával. Az öt évvel ezelőtt megindult munka nyomán most három évtizedre bővítve mutatja be a tárlat az európai és benne a nyugati tendenciák­hoz kötődő magyar grafika legjava alkotásait. A rendkívül gazdag, mintegy 400.000 lapot számláló stuttgarti grafikai gyűjtemény a reneszánsz és a barokk művek után elsősorban a klasszikus mo­demekre, a német expresszionistákra illetve az egyete­mes konstruktivistákra specializálódott nemzetközi anyagából több mint száz mű került párhuzamba a korabeli magyar anyaggal. A 20. század első évtizedei­ben gyűjtött kortárs magyar modemek kollekciója a történelem nehéz időszakai után csak a 20. század utolsó évtizedében teljesedhetett ki a Magyar Nemze­ti Galériában, és együttes bemutatásuk eddig jórészt vidékre és külföldre korlátozódhatott. Az Európai Unióhoz csatlakozás tehát anyagi és eszmei érte­lemben is új korszakot, más lehetőséget kínál. Ezt kamatoztatja a reprezentatív kiállítás és a műveket tudományosan bemutató kétnyelvű katalógus. (Stutt­garti kiadása miatt sajnos nagyon borsos áron!) A bemutató témaegységenként követi nyo­mon a rajz és a sokszorosított grafika alakulását a kü­lönböző izmusok időszakában, speciálisan megmutat­va a magyar jelenségeket. Jelzi az összecsengéseket és a magyar sajátszerűségeket, sőt merész újításokat az adott időszak egyetemes modern törekvésein belül. A századforduló néhány naturalisztikus és a szimbolizmusból merítő francia Próféták - akik közé az 1890-es években Rippl-Rónai is tartozott - szép lapjai után, s Gauguin, Toulouse-Lautrec sorozatait követően Cézanne, Picasso ts Matisse néhány lapja jelzi a moderniz­mus nagy elődeit. Ezt követik a kiállításon a fauvizmus, kubizmus és futurizmus bemutatása, majd az exp­­resszionizmus németországi és ausztriai mesterművei mellett Uitz és Nemes Lapérth klasszikusabb veretű, de erőben sokszor társaikon túltevő tusrajzai. Speciális egy­sége a kiállításnak a német vonatkozásban oly annyira jelentős fametszetek sora. A Die Brücke (Híd) csoport -valamint Franz Marc és Mattis Teutsch 2001-es MNG kiállításról ismert munkái mellett - Bortnyik és Derkovits a szokásos sztereotípia szerint a politikussággal jellem­zett magyar művészetet képviseli. Ismeretlenebb világot tár elénk a dadaista kis blokk, valamint a biomorf eszmei építészetet képvise­lő stuttgarti Finsterlin és a német kollégák által végre méltán felfedezett Farkas István nyomatsorozata, a Correspondances. (Ebből került egy részlet a kata­lógus címlapjára!) A Staatsgalerie legismertebb modern kollek­ciója az absztrakt törekvésekhez kötődik. A második világháború után gyorsan igyekeztek pótolni a vesz­teségeket. Kandinszkij, Malevics, Liszickij, Rodcsenko, Le Corbusier, Schlemmer, Kupka, vagy a magyar Moholy- Nagy művei az 1950-70-es évektől kerültek be e jeles gyűjteménybe, tehát akkor, amikor nálunk a moder­nekről még szó sem igen esett. A stuttgarti múzeum gyarapodása is részben hagyaték szerzeményezésével alakul, ahogy a Magyar Nemzeti Galéria is, de a mo­derneket illetően csak 1968-at követően. A csaknem kétszáz grafikát felsorakoztató tárlat a jellegzetesen német jelenséggel, az új tárgyi­lagosság legjobb képviselőinek munkáival zárul. Itt szembesülhetünk igazán azzal, hogy Oroszhoz és Beckmannhoz milyen szervesen illeszkednek Derkovits Gyula késői grafikái. Bajkay Éva Új időszaki kiállítások JEAN DUBUFFET (1901-1985) Litográfiák, szitanyomatok, festmények a párizsi Dubuffet Alapítvány gyűjteményéből Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum 2004. június 10 - augusztus 29. Az idei nyár időszaki kiállításait a grafikának szentelték Budapest nagy múzeumai. Ebbe a sorba illeszkedik Dubuffet bemutatása a Ludwig Múzeumban. A francia művészt egész élete során végigkísérte a különböző grafi­kai technikákkal való szenvedélyes kísérletezés. Először kőnyomatos sorozatokkal tűnt fel. Lapjain kezdetben a mindennapi tevékenységek sajátos grafikai átiratát adta: Zongorista, Kávédaráló, Harisnyafoltozó stb. 219

Next

/
Thumbnails
Contents