Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-01-01 / 1. szám

m^úzEUMi Hírlevél J© In memoriam... Mészáros Emőke (1945 - 2003) Részlet egy önéletrajzból: „1967 augusztusától a Károlyi Palotában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgoztam restaurátorként, később let­tem csak muzeológus. Ez volt az első „igazi” munkahelyem: előtte Drezdában elsősorban a nyelvtanulás lehetősége kedvéért vállaltam munkát. A Károlyi Palota XIX. századi öreg kapuzárja ezidötájt romlott el. Lecserélték tehát új, modem zárra. A kapukulcsot is - mint annyi mindent - leselejtezték, s én, minden régiség lelekes híve, lecsaptam rá. Az ágyam fölé akasztottam, s mára if önti lelkesedésemet, első csalódásaimat és újrakezdéseimet is jelképezi, de a magyar kultúra, a múzeumügy, a hagyományőrzés titkos gondjait is őrzi." A fenti idézetet Mészáros Emőke számítógépéről mentettük ki utolsó munkahelyén, a Posta­múzeumban. 2001-ben lett kollégánk, s benne egy bibliai értelemben vett tiszta embert ismertünk és szeret­tünk meg. Emőke a Petőfi Irodalmi Múzeum, majd 1977-től húsz éven keresztül a Színházi Intézet (1991-től Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) muzeológusa volt. Itt is, ott is maradandó értékkel gazdagította a magyar művelődéstörténetet és a múzeumügyet. A Postamúzeumban töltött két és fél esztendőben jórészt már betegségével vívódva, egy önfelál­dozó ember küzdelmeit követhettük nyomon. A bábjátékhoz, az örök szerelemhez nálunk sem lett hűtlen. Mint a Bábjátékos Egyesület titkára, az első bábjáték-történeti CD, „A bábok világa“ szerkesz­tője, írójaként a változó világban az értékek változatlanságát vallotta. Emőke értékei: a szépség, a jóság, az igazság napjainkban már a mesékből is kiszorulnak. Egy virágsziromban, egy sárguló őszi falevélben, egy kavicsban, egy tarka papírban ó egy képzeletbeli me­sevilág hírnökét látta. Egyszerre akart gondot fordítani mindenre és mindenkire, aki élőlényként vagy élettelen tárgyként körülvette. Emőke a múzeum életében különös sziget volt. Sohasem engedte, hogy a mesét bármi vagy bárki kipusztítsa az életéből. Konfliktusai abból támadtak, hogy azt hitte, ezt a képzeletbeli mesevilágot mindenkinek kötelessége védeni. Valószínűleg igaza volt! A valóságos világot széppé és ideig-óráig boldoggá tenni kívülről csak technikával, ésszel, szor­galommal lehet, tartósan csak belülről, szívvel, érzelemmel, és a mesék lelkiségének gyakorlásával. A mesék köztünk járt követeként őrizzük emlékezetét. Kovács Gergelyné Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a BTM Kiscelli Múzeum Könyvtárát Óbuda felett, már 1942 óta a főváros egyik múzeu­ma, a Kiscelli Múzeum (az épület a XVIII. században Trinitárius Kolostornak épült, majd a XX. század elején Schmidt Miksa Kastélya volt.) valamint az újjászervezett Fővárosi Képtár váija gazdag gyűjte­ményivel a látogatókat, két intézmény szervezetileg a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik. A Kiscelli Múzeum Könyvtárának elsődleges feladata e két tu­dományos intézmény kutatóinak szolgálata, valamint külső kutatók tájékoztatása. A könyvtár hivatalos nevén: „Újkortörténeti és művészettörténeti Szakkönyvtár” (címe, Bp. III. 21

Next

/
Thumbnails
Contents