Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
m^úzEUMi JfmiMtim Tudományos tevékenység Új kiadványok Pedozoologica Hungarica A Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Zootaxonómiai kutatócsoportja új könyvsorozat kiadását indította meg: Pedozoologica Hungarica címmel. A sorozatot Csuzdi Csaba és Mahunka Sándor szerkesztik. Megjelent az 1. kötet is: Csaba Csuzdi and András Zicsi: Earthworms of Hungary (Annelida: Oligochaeta, Lumbricidae), Budapest 2003, pp. 271. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és a Magyar Természettudományi Múzeum segítségével megjelent kötetben a szerzők amellett, hogy összefoglalják az 59 hazai földigiliszta faj és alfajról rendelkezésre álló taxonómiai, biogeográfiai és ökológiai ismereteket áttekintik az egész családra vonatkozó filogenetikai elképzeléseket, s jól illusztrált fejezetben foglalkoznak a határozásnál használt bélyegek értékelésével is. Természetesen egy kulcsot is találunk a hazai fajok meghatározásához, s mind az 59 hazánkból eddig kimutatott földigiliszta faj és alfaj rövid diagnózisát is közük. Külön értéke a könyvnek az egyes fajok eddig még sehol nem publikált európai elterjedésének biogeográfiai szempontú értékelése és a hazai elterjedések UTM térképeken történő megjelenítése. A kiadvány előzménye az, hogy a közelmúltban a Magyar Természettudományi Múzeum a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével, a világ legjelentősebb talajzoológiai gyűjteményét hozhatta létre (erről a MH-ban is beszámoltunk). A múzeum talajzoológiai gyűjteményeiben tevékenykedik - szerződés alapján - az MTA Zootaxonómiai Kutatócsoportjának számos tagja is. Ez a fizikai lehetőség, kapcsolódva a kialakult jelentős tudományos szellemi kapacitással, kínálja a lehetőségét, hogy törekedjünk az ebbe a körbe tartozó állatok az egész világra kiterjedő kutatására és az eredmények folyamatos publikálására. Úgy érezzük jelenleg az összegző, áttekintő munkák idejét éljük. Szükség van tehát katalógusokra, monografikus feldolgozásokra, újabb átfogó határozó kulcsokra. Ezek megjelentetése fontosságuk ellenére nem könnyű feladat, ezért döntöttünk a könyvsorozatot megindítása mellett, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia is támogat. Tulok Magda - Makkay János: Régészeti szótár Kiad.: Enciklopédia Kiadó Budapest 2004 Az olvasó az első részletes Angol-Magyar és Magyar- Angol régészeti szótárt tartja a kezében, amelynek két része több mint hatezer címszavat foglal magában, gondos kereszthivatkozásokkal. Tartalmazza az elvekre és elméletekre, a lelőhelyekre, a korszakokra, az ásatási módszerekre és eljárásokra vonatkozó szókincset, leletek formáinak és típusainak sorozatait az abandoned szótól a zoomorphic vessel-ig, a magyar részben az abroncs-tói a zsugorított helyzetű temetkezés-ig. Átfogó jellege miatt is bizonyára egyformán hasznos lesz az egyre növekvő számú szakemberek és a lelkes érdekődök számára, és segíteni fogja a szorosabb szakterületen kívül, rokon kérdésekkel dolgozó kutatók munkáját is. Természetesen elsősorban Közép-Európára és a Kárpát-medencére fordítja a figyelmet, de ugyanakkor az angol és magyar kutatókat egyaránt érdeklő, közös kérdésekre is. Ismerteti a magyar honfoglalás kor régészeti anyagának szókincsét. A szótár időhatárai az őskor korai szakaszaitól egészen a kései középkorig terjednek. Dr. Vásárhelyi Tamás - Sinkó István: Múzeum az iskolatáskában Kiad.: Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004. 148 p. ill. Egy új könyvről számolhatunk be, amelyre már régóta hiányzott a múzeumi szakmának, a pedagógusoknak, az iskolásoknak és az érdeklődő múzeumlátogatóknak egyaránt. A kötet két szerzője Vásárhelyi Tamás és Sinkó István nagyon jó párost alkotnak. A gyakorló múzeumi szakember, biológus és biológia tanár és a szintén (vizuális kultúra tárgyra oktató) tanár, képzőművész foglalja össze mondanivalóját a múzeumok- és gyűjteményeik történetéről, a múzeumlátogatók különböző típusairól, a múzeum szerepéről a szórakozás, művelődés és az oktatás területén. Az általános ismereteken túl szólnak az iskolák és a múzeumok lehetséges és szükséges együttműködéséről, azok módozatairól fejtik ki véleményüket. A könyvnek érdekes a műfaja is. Ahogy a bevezetőben is olvashatjuk, párbeszéd is, meg nem is. Vásárhelyi Tamás és Sinkó István „mondja a magáét” az egyes témákkal kapcsolatban. Néha a „művészies” és a „bogaras” megközelítés egymásnak feszül, máskor együtt ad árnyaltabb képet. Néhol szándékosan is sarkították a mondanivalót, bemutatva, hogy ugyanazt a 198
