Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
(m^fúZEUMI J^ÍRLEVÉL J© rak ellátták csokoládéval az egész országot és jelentős mennyiséget exportáltak. Az élvonalban a Stühmer csokoládégyár állott. Különös gonddal tervezett fióküzleteivel, jó minőségű, művészi csomagolású áruival világszínvonalat képviselt. A csokoládétörténeti bemutató után a látogató különleges cukrászati díszmunkákkal találkozhat. A cukrászok - Gerbeaud Emil öröksége nyomán - a mai napig természetesnek tartják az édesség „kézműves" megformálását. Teszik ezt sokféle anyagból: cukor, tragant, marcipán, csokoládé stb. Ha a vállalkozó kedv kreativitással, tehetséggel is párosul, a végeredmény: műalkotás. A Cukrászok Ipartestülete mindig felkarolta a díszmunkák készítésének szenvedélyét. Az iljú mesterek ma is különböző versenyeken /Farsang Kupa, Gasztro-randevú, UKBA/ mérhetik össze tudásukat. A tárlat az idei versenyek kiemelkedő darabjait mutatja be. A cukorból, csokoládéból, tragantból, karamellából, marcipánból, tésztából készült díszmunkák, a kakaófestmények méltán számíthatnak a látogatók érdeklődésére. Rendezte S. Nagy Anikó és Csapó Katalin A „fekete" földrész vadászai Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2004. június 16. - október 17. Az egzotikus vadászati utazások a XIX. század második felében jöttek divatba Európa-szerte. Kezdetben a kutatók, földrajzi felfedezők inkább szükségből Tóth Szilvi: vadásztak, lévén a vadászat karavánjuk élelmezé- Helsinki forgatóskönyv V. sének fő forrása. A XX. század első felében, főleg a tehetősebb vadászok közül többen is szerveztek egzotikus vadászutakat, elsősorban Afrika könnyebben megközelíthető északi vidékeire. A leghíresebb vadászok közé Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond gróf és Windischgrätz herceg tartozott, akii 969-ben úgy döntött, hogy közel 300 darabból álló trófeáját a magyar nemzetnek ajándékozza. E három világhírű vadász hagyatékából nyílik kiállítás júniusban a Vajdahunyadvárban. Múzeumok az Interneten A Néprajzi Múzeum adatbázisai http://www.neprajz.hu/adatbazisok A Néprajzi Múzeum mintegy másfél évtizede következetesen törekszik arra, hogy gyűjteményi nyilvántartó és feldolgozó munkájában a számítógépes adatkezelés eszközrendszerét minél szélesebb körben alkalmazza. A múzeumi gyűjtemények digitalizálása, a gyűjteményi adatbázisok kiépítése azonban sokrétű, hosszadalmas és költséges munkálatokat igényelnek, amelyek látványos eredményeket általában csak évek múlva mutatnak fel. A Néprajzi Múzeum egyike azon kevés számú magyarországi közgyűjteménynek, amelyek szinte a kezdetektől fogva részt vesz a technikai eszközök változó, egyre bővülő lehetőségeit kihasználva a múzeumi anyag számítógépes feldolgozását biztosító fejlesztő munkákban is. Az adatbázis építés, a folyamatos állagvédelmi és dokumentálási digitalizálás eredményeképpen a közelmúltban a múzeum honlapján hozzáférhetővé váltak a múzeum honlapján (www.neprajz.hu) az első gyűjteményi adatbázisok, sokrétű keresési lehetőséget biztosítva a felhasználók számára. Korábban csak a Néprajzi Múzeum Könyvtára, a legjelentősebb hazai néprajzi szakkönyvtár folyamatosan bővülő katalógusa volt online elérhető, ezentúl a múzeum műtárgy- és adattári gyűjteményeinek anyaga is hozzáférhetővé válik az interneten. Természetesen még csak a múzeum több százezer tételből álló gyűjteményeinek egy töredéke vált ezzel publikussá, de ez is tartalmaz nagy számban eddig szinte hozzáférhetetlen anyagokat, amelyek nemcsak az érdeklődő nagyközönség, hanem a szakkutatók számára is fontosak lehetnek. Alapértelmezésben minden interneten publikált gyűjteményi anyag lekérdezhető a leltári azo-194
