Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
m^úzEUMi Hírlevél helyzetben lévő múzeumi együttesként jelölték ki a jelenlegi helyüket a hazai múzeumi palettán. Elmélet és módszer: Balázs György a Múzeumok regisztrációja címmel sorra vette a múzeumok munkáját meghatározó jogi szabályozás változásait, a muzeális intézmények működési feltételrendszerét. Kitért a múzeumokkal szembeni követelmények megfogalmazására, a követelményrendszerekre, normatívákra, standardokra a múzeumok területén, valamint a működési engedélyek tárgyi és anyagi feltételeire. Összevetette a hazai regisztrációs és akkreditációs rendszereket az amerikai, brit és ausztrál és holland példákkal, valamint sorra vette azokat a valószínűsíthető változásokat, amelyek az EU tagságunkkal kell majd bevezetni. Mihály Mária beszámolt a Szépművészeti Múzeum szervezeti átalakításáról és azokról az újonnan megfogalmazott igényekről és kihívásokról, amelyekkel szemben a múzeumnak meg kell felelnie. Jog: A nyilvántartás szerepéről és fontosságáról írt Nagy László G. tanulmányában. Szólt arról, hogy a nyilvántartási szabályzat a múzeumok körül mostanában alakuló új, összefüggő jogi környezet egyik eleme; bizonyos előírásai ezért abból következnek. írt arról az előkészítő munkáról, amely a nyilvántartási szabályzat és az informatikai követelmények elfogadását eredményezték és bemutatta azt a folyamatot, amíg a hagyományos kézi nyilvántartástól eljutottak a számítógépes nyilvántartásig. Informatika: Kozma Zsolt négy intézmény a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum a világhálón megjelenített honlapjait méltatta, illetve bírálta. Közönség: Méri Edina beszámolt a pápai Kékfestő Múzeum eredményeiről, melyhez a NKÖM által meghirdetett - Múzeumok látogatóbarát környezetének kialakítása, marketingtevékenysége élményelemekkel történő fejlesztésének támogatása 2002 - meghívásos pályázat keretén belül nyílt lehetőségük. A CEICOM 2002-ben, Lipcsében tartott konferenciájának a témája az Új médiumok a múzeumokban volt. Paálné Patkó Györgyi hazánk képviselőjeként a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Internet stratégiájáról tartott előadást. Aktuális: Kecskeméti Tibor a természettudományi muzeológia helyzetképét vázolta fel a 2002-es szakfelügyeleti munka tükrében, Huszár Zoltán és W. Müller Judit pedig a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának üzleti tervét ismertette a pályázattól a kivitelezésig tartó időszakban. Ars Decorativa 21 Szerk.: Szilágyi András. Kiad.: Iparművészeti Múzeum, Bp., 2002. 160 p. ill. A magyarországi gótikus szárnyas oltárokon különböző technikákkal megjelenő textilminták több kutatási terület számára szolgálnak fontos adalékkal. Nagy Györgyi tanulmányában azokat a textilmintákat kutatta, amelyek a hazai szárnyas oltárok díszítéseiben fellelhetők. Semsey Réka Batthyány József érsek miseruha-együttesét vizsgálta, mely a Kalocsai Érseki Kincstár gyűjteményében található. 1619 májusában készült az a terjedelmes műtárgy-összeírás, amely 3909 tételt vonultatott fel, s amelyet az év márciusában meghalt II. Mátyás, német-római császár hagyatéki inventáriuma néven ismerünk Szilágyi András írása a hagyatéki leltár néhány tételéhez kapcsolódó megjegyzését tartalmazza. Kelényi Béla a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum mongol gyűjteményéből származó fanyomatot és annak feliratait elemezte. A múzeum japán gyűjteményének magját az a közel 4000 tárgy alkotja, amelyet Hopp Ferenc hagyományozott a magyar államra. A múzeum közel ezer darabot számláló lakkgyűjteménye, mely a japán lakművesség csaknem minden területéről tartalmaz műtárgyat, számos gyűjtő ízlését tükrözi. Ennek kapcsán, a múzeum gyűjteményének tükrében írta tanulmányát Bincsik Mónika a Meiji-kori műkereskedelemről, különös tekintettel a lakk-kereskedelemről. Az évkönyv végén találjuk az új szerzemények bemutatását, beszámolót az előző év meghatározó eseményeiről az Iparművészeti- és a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum életében, valamint itt olvasható Szilágyi András megemlékezése a 2002-ben elhunyt Miklós Pálról. Monet és barátai Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Szerk.: Geskó Judit. Kiad.: Vince K., és a Szépművészeti Múzeum, Bp„ 2003. 358 p. ill. A Szépművészeti Múzeum és a Budapesti Francia Intézet közösen szervezte a dijoni Musée des Beaux- Arts és a Direction des Musées de France közreműködésével a Monet és barátai című nagyszabású kiállítást. A kiállítás a FranciArt rendezvénysorozat fénypontja volt, melynek köszönhetően a magyar közönség 2003. év folyamán közelebbről is megismerhette a francia kulturális örökséget és a francia kortárs alkotásokat. A Szépművészeti Múzeumban 175
