Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
m^TúzEUMi Hírlevélm kenység által keletkezett felszíni változások (gödrök, árkok, sáncok, földhányások, halomsírok), valamint az épített kulturális örökség romosán vagy épségben megmaradt, gondozott, esetenként helyreállított műemlékeivel, mindkettővel a szó legtágasabb értelmében. Ezzel szemben az ICOM az ingó kulturális örökség (tárgyak, leletek, művészeti emlékek) gazdag és változatos anyagával foglalkozik a nemzetközi szakmai szervezet bevett és gondosan kialakított rendszerében. A régészek, néprajzosok és néhány más múzeumi terület szakemberei és az ilyen gyűjteménnyel vagy tevékenységgel rendelkező intézmények tehát mindkét szervezetben otthonosan kell mozogjanak aszerint, hogy aktuális tevékenységük éppen melyik kulturális örökségi területre irányul. Sajnos esetenként még mindig értetlenség fogadja még szakemberek részéről is ezt a megközelítést, mivel a szokások és automatizmusok erősen élnek bennünk. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra a tényre, hogy e szervezetekben már eddig is mindig, hazánkban pedig néhány éve egyre hangsúlyosabban érvényesül az az irányelv, hogy a tárgyi örökség ingatlan részével az ICOMOS és nemzeti szervezetein belül, ingó részével pedig az ICOM és nemzeti szervezeteinek keretei között lehet és kell foglalkozni. Éppen ezért kívánatos volna, ha minél több muzeológus és múzeum lépne be az ICOMOS-ba, amelynek tagsága ugyanazokkal az előnyökkel jár, mint az ICOM-tagság, vagyis ingyenes belépés a világ UNESCO-tagsággal bíró országának e szakmai szervezetek tevékenységét elismerő közgyűjteményébe, (információ: Illy Luca www.icomos.hu) Az ICOMOS MNB Régészeti Müemlékhelyek Szakbizottság 2003. évi tevékenysége 1. Itinerarium. Hungaricum A Szakbizottság 2002-ben felkérte a kötetek szerkesztőit a vázlat és a munkatársi névsor összeállítására. Sajnos eddig csak egyetlen kötetre vonatkozóan érkezett válasz, a kézirat azonban még ebben az esetben sem készült el. 2. Régészeti műemlékhelyek szakmai tanácskozás Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Műemlékhelyek Szakbizottság szakmai tanácskozást tartott „A temetkezési halmok mint régészeti műemlékhelyek” címen a Csongrád megyei Fábiánsebestyén község faluházában 2003. szeptember 26.-án. A tanácskozás fő témája a községben található régészeti lelőhely, egy, talán a község nevét is adó földhalomra épített középkori templom maradványainak feldolgozása volt, más, a régészeti-, építészeti-, rekonstrukciós-, természetvédelmi- és szervezeti témakörök mellett. A tanácskozáson mintegy 20 szakember és érdeklődő vett részt. Az előadásokban és az azt követő vitában az adott helyszínhez közvetlenül kapcsolódó javaslatokon kívül általánosak is elhangzottak. A halmok fokozott védelme a mezőgazdasági munkák és a földkitermelés miatt elengedhetetlenül szükséges. Megfogalmazódott az igény egy, a különböző tudományterületek összefogását célzó kezdeményezésre, hogy az egyes területek képviselői a több szempontból megvizsgált problémákat nagyobb belátással és információmennyiséggel tudják megoldani, valamint egy olyan országos műemlékvédelmi adatbázis létrehozásának az igénye is, melynek segítségével a halmokat mint műemlékeket és régészeti, esetenként a természetvédelem alá tartozó objektumokat a korábbi állapotokhoz képest lényegesen jobban lehet védeni a további rombolástól. A korszerűbb és eredményes védelem érdekében a műemlékek környezetében élőket is fel kell világosítani, és érdekeltté kell tenni. 3. A római limes magyarországi szakasza mint a Római Birodalom európai limesének része Az év folyamán elkészült szakvélemény és leírás alapján a magyarországi limes-szakasz fölkerült Magyarország világörökségi helyszíneinek tentatív listájára. A Római Birodalom limese, és azon belül Pannonia magyarországi határszakasza megfelel ezeknek a feltételeknek, és a 24. §-ban megadott több kritériumnak. A WHC Operational Guidelines 19-20 § arra bátorít, hogy az azonos történelmi-kulturális csoporthoz tartozó egységeket sorozatként nevezzék az országok, és ha azok több mai ország területére terjednek ki, együtt tegyék ezt. A tentatív listára való fölvétel célja az, hogy Magyarország is csatlakozzon a Római Birodalom európai határvonalának egyetlen világörökségi helyszínné való nyilvánításához, ami szükségképpen a már meglévő világörökségi helyszín kiterjesztését jelenti. Visy Zsolt részvételével nemzetközi egyeztetésre és megbeszélésre került sor tavasszal a Szlovák Nemzeti Múzeumban Pozsonyban, novemberben pedig a British Academy-ben Londonban. A tárgyalások eredményeként elkészült egy közös Culture-2000 pályázat, amelynek eredményessége esetén 2004—2006 között elkészül a közös világörökségi pályázat. 165
