Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
©i^úzeumi Hírlevélm www.AHICE.net Sikeresen bemutatkozott az Art Historian Information from Central Europe honlap az ún. „Visegrádi négyek" kulturális minisztereinek találkozóján, mint a fogadó intézmény, a krakkói ICC (International Cultural Centre) közép-európai régióra kiterjedő, négynyelvű információs weblapja. A honlapnak nem feladata elsősorban az információk tárolása, hanem a művészettörténész szakma összefogása, egymásra találásának elősegítése. Ezért a honlap tájékoztató jellegű, fő célja, hogy a hasonló tevékenységi körrel működő majdani partnerek (intézmények, egyesületek) saját szakmájuk és honlapjuk információit adják közre - lehetőleg saját nyelvükön kívül angolul is -, s egyben vállalják a felelősséget annak valós tartalmáért és aktualitásáért. Ez egy már működő rendszer, kérjük, látogassák meg a honlapot, s ha elnyerte tetszésüket, a szakemberek feliratkozhatnak a Contact listre, az intézmények pedig mint információ küldő partnerek a Be our partner(s) institution! menüpontra klikkelve regisztráltathatják magukat. Múzeumok és Látogatók Alapítvány www. m I a I a p itva ny.f reewe b. h u A honlap tartalmából: Ösztönzés a tanulásra- Múzeumpedagógia Nagy-Britanniában „Az Egyesült Királyság területén többen látogatnak múzeumba, mint sporteseményekre vagy rock koncertekre.” - írja a Resource, a Múzeumok, Könyvtárak és Levéltárak Tanácsa a 2002-2003-as tanévet értékelő beszámolójában. Ez az állítás csak első hallásra tűnik szokatlannak, hiszen a nagy-britanniai múzeumok rengeteg kreatív ötlettel és interaktív látnivalóval csalogatják a látogatókat. Ami annál inkább szükséges, mivel a látogatóknak több mint negyede gyermek. Az elmúlt években Nagy-Britanniában egyre nagyobb szerepet kapnak a múzeumok közművelődési osztályai és az ő munkájuknak köszönhetően egyre hangsúlyosabb a múzeumok tanulásban betöltött szerepe. És itt nemcsak a formális, iskolai oktatásról van szó, hanem az élethosszig tartó tanulásról, önképzésről. Ez az új jelentés illetve szerep, amit Sue Wilkinson, A Resource Oktatási és Hozzáférési Osztályának vezetője is erősen kiemel. „A mi szerepünk abban áll, hogy miután meghatároztuk a múzeumi tanulás fogalmát és kidolgoztuk szempontjainkat annak mérhetőségére, megteremtsük a feltételeket a múzeumokban ezeknek az optimális megvalósítására." Az általuk megrendelt kutatásban egy szakértőcsoport kidolgozta a múzeumi tanulás eredményességének kritériumait, amelyeken át lemérhető a folyamat sikeressége. Az öt tanulási szint, amivel a kutatócsoport találkozott vizsgálódásai során a következő volt: 1. az ismeretek és a megértés növekedése; 2. a képességek fejlődése; 3. szemléletbeli vagy értékítéletbeli változás; 4. az élvezet, motiváció és kreativitás nyilvánvaló jelei; 5. gyakorlati tevékenység, viselkedésbeli változás vagy fejlődési folyamat kezdete. A 2001-ben megjelent „Régiók reneszánsza" címet viselő jelentés javasolta a múzeumok csoportokba tömörülését és minden régióban néhány kiemelkedő múzeum kijelölését, amelyek mintaként illetve vezetőként szolgálhatnak a terület többi múzeuma számára. A középpontban levő („kerékagy"-nak, angolul „hub"-nak is nevezett) múzeumok által kijelölt nyolc prioritás között szerepelt egy átfogó iskolai program kidolgozása is, amelyet a központi költségvetésjelentős mértékben támogat. A kulturális tárca ezektől a csoportosulásoktól az iskolai látogatások számának három-négy éven belüli 25%-os növelését várja el. Egy 2004-ben, a Leicesteri Egyetem Múzeumi és Galériai Kutató Központja által kiadott jelentés szerint, amelyben azt vizsgálták, hogy az első fázisban támogatott három vezető múzeum-csoport mennyivel növelte 2003 szeptemberében és októberében az iskolai látogatások számát és hatékonyságát a fentebb már leírt szempontok alapján, azt találták, hogy az előírt növekedés nemcsak, hogy elérte a kitűzött 25%-ot, de meg is haladta azt (28%). A jelentésből az is kiderül, hogy a múzeumokat látogató iskolák jelentős része Anglia igen elmaradott területeiről jött. A tanulmány szerint a tanárok - meglepő módon - elsősorban azt a szempontot várják el leginkább a múzeumoktól, hogy legyen élvezetes, motiváljon a tanulásra és a kreativitásra. Ezt a több mint 1000 megkérdezett tanár 81%-a tartotta a legfontosabbnak. Második legfontosabbnak az ismeretek és a megértés növekedését tartották (72%), míg harmadik helyre került a szemléletbeli vagy értékítéletbeli változás (58%). Ezután szorosan következett az a szempont, hogy legyen a múzeum gyakorlati tevékenység, viselkedésbeli változás vagy fejlődési folyamat elindítója (57%). A legkevésbé azt várták el a megkérdezett tanárok a múzeumoktól, hogy az odalátogatók képességeit fejlessze (44%). A kutatócsoport kidolgozta azt a segédanyagot is, amelynek segítségével a múzeumok értékelhetik saját szolgáltatásaik színvonalát, közönségszolgálati és oktatási munkájukat. 157
