Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
m^úzEUMi Ü/Irlevélj© A kiállítás és a könyv üzenete egyaránt az lehet, hogy Kontuly Béla és a hozzá hasonló, jelentősebb római ösztöndíjasok művészete 1928-30-tól, a római ösztöndíjas évektől kezdődően nemcsak feldolgozta a korabeli európai új realizmusok művészi készletét, nemcsak kombinálta a különféle realista irányzatok sajátosságait, hanem hasznosítva - és egy ízig-vérig új nemzedék képviselőjeként felülírva - a tízes évek művészeti újításait, egyéni módon bővítette is ezek repertoárját. Az emlékkiállítás célja éppen az, hogy kiemelje az életműből ezeket a modern vonásokat és szembesítse a kortárs hazai realista tendenciák egy-egy alkotásával, amelyek közt természetesen főként a római ösztöndíjasoktól láthatunk műveket (Aba-Novák Vilmos, Medveczky Jenő, Molnár C. Pál, Kákay-Szabó György, Jeges Ernő, Domanovszky Endre). Ezeken a festményeken a húszas-harmincas években elterjedt stílus kedvelt műfajai, festési technikái, sablonjai is láthatóvá válnak, amelyek megerősítik azt a képzetet, hogy művészeink az avantgarde mellett más utakon is képesek voltak a modern európai művészet színvonalán alkotni. Csak értékelni kell tudnunk ezeket az erőfeszítéseket, és rá kell lelnünk a megfelelő látásmódra és nyelvezetre, hogy e művek és művészek újra kultúránk szerves részeivé válhassanak. A Kontuly Béla és új realista pályatársai kvalitásos alkotásainak növekvő műkereskedelmi értéke jelzi, hogy e művészi hozzáállás és megnyilatkozás tudományos átértékelése immáron időszerű vált. Bizzer István Friss könyvek a Mátra Múzeumból Megjelent a gyöngyösi Mátra Múzeum újabb évkönyve, a Folia Historico Naturalia Musei Matraensis, mely immár a huszonhetedik kötet sorozatában. A múzeum munkatársa, Varga András által szerkesztett munka harminc természettudományokkal foglalkozó szerző tudományos eredményeit foglalja egybe. A tanulmányok újabb ismereteket tárnak elénk a Kárpát-medence élővilágáról, így többek közt a kétéltűek és hüllők előfordulásáról Fejér megyében, vagy a pannongyík elterjedéséről a Központi-Cserhátban. Ugyanakkor a Mátra Múzeum molylepke-gyűjteményének revíziója is helyet kapott a kötetben, melyet a jeles jászberényi lepkész, Buschmann Ferenc végzett. Szintén az intézményhez kötődik egy másik könyv, Nagy Gyula Emlékképek című kötete, mely a múzeum baráti körének gondozásában látott napvilágot. A múzeum húsz éve elhunyt egykori igazgatójának vadászattal kapcsolatos szépprózai munkái a gyűjtemény részét képező hagyatékból kerültek elő. Az írásokat Schell József és Balogh Péter grafikái díszítik. Műtárgyvédelem, restaurálás MUSTRA 2003 - Az örökségvédelem eredményeiből Örökség Galéria (Budapest I., Táncsics Mihály u. 1.) 2003. december 19. - 2004. február 1. Sokan vannak ma Magyarországon, érintettek (műemlék-tulajdonosok, védett műtárgyak birtokosai, régészeti feltárásra kötelezett ingatlantulajdonosok és építtetők) és közvetlenül nem érintettek, akik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal neve hallatán legfeljebb valami állami intézményre gondolnak, amely engedélyez vagy tilt, előírások betartását kéri számon, akadályozza, lassítja, nehezíti a beruházást, építkezést, modernizálást. A Hivatal vezetésének célja és feladata, hogy a nagyközönség elé tárja a munka azon oldalait is, amelyek egyébként többnyire rejtve maradnak. Kötelességének érzi, hogy épített és tárgyi kulturális örökségünk gazdagságát a jelen és a jövő számára megőrizze, védje egyúttal a közgondolkodást is ennek érdekében befolyásolja. Ezért jelentet meg tájékoztató füzeteket, információs leporellót, ezért működteti internetes honlapját, ezért értesíti rendszeresen a sajtót eredményeiről és gondjairól. És ezért kezdeményezte ennek a kiállításnak a megvalósítását is, abban a reményben, hogy hosszan tartó hagyományt alapoz meg vele. Kiállításunk célja, hogy a nagyközönség legalább bepillantást kapjon abba a sokszínű és sokirányú szakmai, tudományos, népszerűsítő, kapcsolatépítő és értékmentő munkába, amely a Hivatal és az örökségvédelem területén tevékenykedő más intézmények összefogásával, a szakemberek és hivatalnokok együttműködésével évszázados előzményekre alapozva folyik. Elsősorban a nagy hagyományokkal bíró műemlékvédelem területéről mutatunk be sikeres és eredményes példákat: kutatási eredményeket, állagmegóvási módszereket és eredményeket, restaurálásokat, helyreállításokat, újonnan védettség alá helyezett épületeket. Emellett felvillantunk néhány részletet az év folyamán szervezett fontosabb rendezvényeinkről, köztük a Kulturális Örökség Napjairól, a Műemléki 15
