Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
m^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ® MAKÓ Pulitzer József, a sajtócézár Városi Múzeum 2004. május 31-ig Pulitzer 1847. április 10-én született Makón.Fiatalon emigrált, 1864-ben már New Yorkban tartózkodott, részt vett az amerikai polgárháború befejező eseményeiben. Változatos munkahelyek után 1868- ban St. Louisban a Westliche Post-nál kapott riporteri állást. Házassága révén nagy vagyonra tett szert. 1876-ban kongresszusi képviselőnek választották. 1879-ben indította meg első önálló újságját St. Louis Dispatch címmel. Az USA akkori ötödik legnagyobb városában megjelenő lap lett az elindítója Pulitzer sajtóbirodalmának. 1883-ben vásárolta meg a The New York World című újságot és ezzel megvetette a lábát a közép-nyugat után a keleti parton is. A World példányszámát 12 ezerről - merész újításainak köszönhetően - 200 ezer fölé tornászta. Ennek is köszönhető, hogy Amerika „sajtókirályává” vált, és Pulitzer mindmáig az amerikai sajtótörténelem egyik legeredetibb alakja. Bevándorló létére igazi amerikaivá vált. Nevéhez köthető a Szabadság-szobor felállítását segítő sajtókampány megszervezése is. (A szobor kivilágításának költségeit napjainkig az általa létesített alapítványból fedezik.) Ugyanakkor nem feledkezett meg magyar gyökereiről sem. Ő köszöntötte 1886-ban az Egyesült Államokba érkező Munkácsy Mihályt. Azáltal is adózott a művész tehetségének, hogy lapjaiban magyar felirattal üdvözölte Munkácsyt. 1903-ban kötötte meg a New York-i Columbia Egyetemmel a Pulitzer-díj és az újságíró fakultás megalapítását kimondó szerződést. Az új kar végül 1912-ben nyílt meg, az első Pulitzer-díjakat pedig 1917-ben osztották ki. A sajtócézár 1911-ben bekövetkezet halálakor lapjai 700 ezer példányban jelentek meg. 18,6 millió dollárral végrendelkezett, melynek nagy részét jótékony intézmények és iskolák alapítására adományozta. Pulitzer József unokája 1990-ben vette át Makón nagyapja díszpolgári oklevelét. Ebben az esztendőben adták át Magyarországon először a Pulitzer-díjakat. A kiállítás anyaga nagyrészt a makói múzeum birtokában lévő, a családtól kapott dokumentumok alapján készült. KECSKEMÉT NOÉ BÁRKÁJÁN - Nemezjátékok és mesetakarók a nagyvilágból 2004. szeptember 26-ig 1984 tavaszán a „Hagyományos nemezkészítés Eurázsiában" c. kiállításhoz kapcsolódott egy nemzetközi nemezművészeti tanácskozás, grúz, angol, amerikai, holland, német és magyar szakemberek részvételével. E két évtizeddel korábbi konferenciát felidéző országos programsorozat része a több országból érkező nemezjátékokat és gyermekcsoportok által készített mesetakarókat bemutató időszaki kiállítás a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál rendezvényeként. Értékmentés és átadás - A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely legfontosabb feladata fennállása óta. Az Európai Közösségbe való belépésünk közeledtével gyermek alkotóközösségeket és felnőtt nemezművészeket hívtunk meg egy közös értékmentő utazásra „Noé bárkáján". Kiállításunkra 14 ország 45 felnőtt és 16 gyermek - 4 és 15 év közötti alkotócsoportja küldte el munkáját. Addig, amíg a hazai alkotók elsősorban magyar népmesékhez vonzódtak, a külföldi kiállítók kortárs gyermekirodalmi műveket dolgoztak fel. Külön értéke a pályázatnak, hogy rendkívül sok gyermeknek keltette fel az érdeklődését a nemezelés iránt. Rendezők: Nagy Mari és Vidák István iparművészek, Belvaracz Ibolya múzeumpedagógus, Bihar Mária néprajzkutató Közönségkapcsolat A balácai római kori villagazdaság centenáriumi rendezvényei Baláca várja vendégeit 2004. május 15. - szeptember 30. közötti centenáriumi rendezvényein! 1904. november 6-án Varga István vámosi körjegyző levélben megkereste Laczkó Dezsőt, a Veszprém vármegyei múzeum igazgatóját, hogy a következőkről számoljon be: „A veszprémi káptalan tulajdonát képező s Vámos község határában fekvő egyik szántóföldön a cselédek szántás közben mintegy 85 ctm széles, 120 ctm magas s körülbelül 12-15 m hosszú földalatti boltozott folyosóra találtak, melynek lejárata nagy faragott kővel volt lezárva; a folyosó fala simára volt tapasztva s 152
