Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
m JTúzeumi Hírlevél j© Lethenyei István csepregi prédikátor, Zvonarics István cenki prédikátor, Zvonarics György, Batthyáni Adámnak udvari szolgája. Nevezettek, a szerző „maradéki" adták ki 1628-ban Csepregen Zvonarics Mihály (1570-1625) evangélikus prédikátor postilláit a következő címen: Zvonarics Mihály: Magyar postilla, az az az Szentháromság vasárnapiul fogva koevetkoezendoe vasárnapi evangeliumoknac másodic részben foglaltatot világos és értelmes magyarázattya, mellyet az fö tudós és nevezetes Szent írás magyarázó doctoroknac és professoroknac irásokbul irt és szerzet értékben az Istennben elnyugodot és idvözült Zvonarits Mihály sárvári praedicator és Dunán innenn való keresztyén ecclesiáknac superintendense, és holta után maradéki kinyomtattattanac... Csepregben MDCXXVIII Farkas [965] pag. 4. Rómer Flóris 1861-ben Pestre került, utódai közül kitűnik Méiy Etel, aki 1863-tól 1883-ig volt a múzeum őre. 1866-1869 között rendszeresen beszámolt a gyarapodásról a Győri Közlönyben, gyarapítási munkája megközelítette Rómerét. Latin, német, magyar nyelvű kéziratok, levelek, oklevelek, régi és új könyvek, folyóiratok, hírlapok és aprónyomtatványok szerepelnek a „vegyes készítmények” rovatában. Elmondhatjuk, hogy a nyomtatott anyag inkább egy ad hoc gyűjtemény volt ebben az időszakban, és nem szakkönyvtár. Mégis, ha nem is céltudatos gyűjtéssel, apránként gyarapodott és elvált a helytörténeti anyag (a győri nyomtatványokkal) a szakirodalomtól. A régészeti és művészettörténeti szakanyag is szaporodott könyvekkel, folyóiratokkal, kiállítási katalógusokkal. Az 1873/74. évi értesítő szerint csak 29 db, de két év múlva összesen 601 nyomtatvánnyal nőtt az állomány.4 1880-ig tételesen - bár nem pontos címleírással - nyomon követhető a gyarapodás az évkönyvekben, később már csak számadatokat közölnek. 1922-től ismét neves régész, Lovas Elemér lett a múzeum őre. A 4 GyBGÉ 1873/74. 53-54. p. és 1876/77.117-118. p. loannis Nicolai Révai [Miklós]: Latina (lavrini, Typis losephi Streibig, 1792. 194 p.) című munkáját hozattuk rendbe, amelybe bele van kötve az ugyancsak Révai Miklós által írt Carmina (Sopronii, Typis Antonii Siess, 1801.45, [1] p.). régészeti anyag katalogizálása és a régészeti kataszter felállítása mellett törődött a könyvtár ügyeivel is. Ő fogalmazta meg, mennyire szükséges ajó szakkönyvtár: „...nagy nehézségekkel kell megküzdenie a vidéken élő régésznek, mert a szakkönyvtárak hiánya megköti a kezét; azok meg, akiknek módjukban volna az ezen a téren felmerülő nehézségeket elhárítani, gyakran szűkkeblűek és megközelíthetetlenné teszik a kezükön lévő szakkönyveket”.5 Lovas Elemér már az 1920-as években szorgalmazta egy városi múzeum létesítését a Rómer Flóris Múzeum anyagának nyilvánossá tételével, azt letétként átvéve és gyarapítva. Az általa írt múzeumtörténetet is ez a törekvés hozta létre 1937-ben, ugyanis Győr városa is működtetett egy gyűjteményt 1935- től, ahol az összegyűlt anyag őrzésével Jenei Ferenc tb. alkönyvtárost bízták meg, Lovas Elemér szakmai irányításával. Ez jórészt képgyűjtemény volt, 1939- ben pedig várostörténeti gyűjteményt hoztak létre.6 1943-ban, a város szabad királyi rangra emelésének 200 éves jubileumán a március 6-i díszközgyűlés Városi Múzeum létesítését határozta el. A múzeum vezetője Jenei Ferenc maradt, és az ebből az időszakból fennmaradt kevés irat és a könyvekben található tulajdonosi bélyegzők alapján tudjuk, hogy ő is gyarapította a könyvtár állományát. 1942-ben megvásárolta a Dissertatio Pannoniae, az Archaeologia Hungarica és a Magyar Művészet teljes sorozatát. 5 Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. Győri Szemle, 1937. 57. p. 6 A múzeum történetéről részletesebben ld. Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7.1965. 5-85. p.; a könyvtár történetéről ld. Csécs Teréz: A Xántus János Múzeum Szakkönyvtára. Kisalföldi Könyvtáros 1994. 2. sz. 28-33. p. 138
