Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
©Múzeumi Hírlevél js születés, elhalálozás éve, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején betöltött katonai rendfokozat, az olaszországi és poroszországi magyar légiókban eltöltött idő és katonai rang. Maróti Géza 1875-1941 „Mi vagyunk Atlantisz" Vederemo! Szerk.: Ács Piroska. Kiad.: Iparművészeti Múzeum, Bp„ 2003. 240 p. ill. Maróti Géza tervezőművész volt és világpolgár. 1900-ban 25 éves volt, 1941-ben hunyt el. Három műfajban - festő, szobrász, építész - egyaránt otthonosan mozgott, ezeket integrálni tudta. Szelleme és szellemessége jó néhány kortársát, művésztársát magával ragadta. Tevékenysége számos kutató érdeklődését keltette fel. Életművének feldolgozásában az első lépést Ivánfyné Balogh Sára, az Iparművészeti Múzeum Adattárának egykori vezetője tette meg. Követői, e kötet szerzői, valamennyien Maróti hatása alá kerültek, ám személyes elfogultságukat - többé-kevésbé fegyelmezett módon- igyekeztek tudományos keretek közé szorítani. A tanulmánygyujteményjelenlegi tudásukat tükrözi, a meglévő fehér foltok további vizsgálódásra ösztönzik őket. Acs Piroska által összeállított életrajzi-, illetve Gerle János képekkel illusztrált épületszobrászati adattárában életének minden jelentősebb állomását, munkáit, kitüntetéseit megismerhetjük. A további tanulmányok részletesen szólnak egy-egy jelentősebb munkájáról, a tervpályázatokra készített épületekről. Az életművet feldolgozó katalógusban különleges hely illeti meg a művész zebegényi épületeit, a településhez való kapcsolatát. Külföldön is maradandót alkotott: részt vett más művészekkel egyetemben a mexikói Nemzeti Színház építésében, dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban építészként, s nem csupán bibliakritikusként foglalkozott a jeruzsálemi „Templom" rekonstrukciójával. Olvashatunk még az itthoni munkái közül a csepeli Munkáskaszinó színháztermének pannóiról, a Nemzeti Stadion elhelyezésére és formai megvalósítására készült tervváltozatairól, a Városháza kibővítésének tervpályázatáról. A munkásságát bemutató írások és a mellékelt gazdag képanyag egy rendkívüli tehetséggel megáldott művész életútját hozzák közelebb, míg a levelezéseiből való válogatás a gazdag lelkületű embert ismerteti meg. A katalógus tanulmányait méltóképpen egészítik ki az életművet bemutató rajzok és fotók. Artmagazin I. évf. Tsz. 2003. december Egy új művészeti folyóirat első számáról számolhatunk be, amelynek kiadója ugyan nem valamelyik múzeum, de tartalmát tekintve szorosan kapcsolódik elsősorban a képző- és iparművészeti gyűjteményekhez. A bevezetőben Einspach Gábor, felelős kiadó és főszerkesztő megfogalmazza lapja létrejöttének legfontosabb célkitűzéseit. Hangsúlyozza a művészeti lapok jelentős hagyományát hazánkban, az 1902-ben indított Lyka Károly szerkesztette Művészetet, a Majovszky Pál nevével fémjelzett Magyar Művészetet, vagy az 1921-től csak két évfolyamot megért Műbarátot, amelyek mind meghatározó és tekintélyes lapok voltak. Ezek a lapok a műgyűjtést és a műkereskedelmet a művészeti élet szerves és elválaszthatatlan részének tekintették. Csak a rendszerváltást megelőző negyven évnek az álszent, hamis ideológiájának és továbbélésüknek köszönhető, hogy két szekértábor alakult ki: a magas művészettel foglalkozó művészettörténészek és a művészetből pénzt facsaró műkereskedők csoportja, és még tíz év után is elmondható, hogy minimális az átjárás a két csoport között. Einspach Gábor hangsúlyozza, hogy a tisztulásra, és közeledésre volna szükség mindkét oldalon, hiszen az érdekek közösek: egymás támogatása nélkül nincs jól működő műtárgypiac, a gyűjtők nem kapnak hiteles információkat és tanácsokat a múzeumi szakemberektől, nem épülnek egységes, színvonalas gyűjtemények, a mű tárgybírálati módszerek megoldatlanok, a hiteles szakértők kis száma miatt nincsenek biztosítva a piacon. Olyan lapot indítanak útnak, amely a képző- és iparművészet kérdéseit a műtárgypiac működésével összefüggésben tárgyalja, amely segít eligazodni a gyűjtőknek és a befektetési céllal a műtárgypiacra látogató intézményeknek és magánszemélyeknek egyaránt. A folyóiratban az egyes galériák, gyűjtemények bemutatásával a műkereskedelem és a művészeti élet kapcsolódását követhetjük nyomon. Hírt kapunk könyvújdonságokról, művészeti technikákról, olvashatunk egyes tárlatokról, azon belül is egy-egy mű elemzéséről. A műgyűjtés, a műtárgypiac működése, szabályozása hangsúlyosan szerepel a folyóiratban, és természetesen nem hiányoznak a nagysikerű múzeumi kiállításokról szóló beszámolók sem. A Tübingeni Egyetem ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárába a 103
