Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
m^úzEUMi Hírlevél még nem minden, hiszen nem említettük a hun korszak egyedülálló erdélyi leleteit, a sáromberki arany cikáda- (szárnyas rovar alakját utánzó) fibulát és az erdélyi gepida királyok több mint egy évszázadon keresztül gyűjtögetett kincseit, a Szilágysomlyó határában 1889-ben megtalált II. ékszerleletet (az I. kincs majd egy évszázaddal korábban, 1797-ben került elő ugyanott, s a fentebb leírtaknak megfelelően Bécsbe került), 10 pár gyönyörű, ékköves-zománcberakásos fibulapáijával, színarany ivócsészéivel és csúcsleletével, az egymagában 45,58 dkg súlyú, ónixköves-hagymafejes római császárfibulával. A gepida királyság emlékanyagát képezik az ugyancsak szétszóródott apahidai sírleletek - minden bizonnyal királyi temetkezések maradványai. Az eredetileg három sír közül egyikük leleteinek egy része, fejékhez vagy koronához tartozó vadkanfejes arany csüngő és pecsétgyűrű (a rajta lévő monogramról az eltemetett nevét is ismerjük: Omharus) a kiállításon látható - a többi, mind színarany ékszer, gyűrűk, fibulák, csatok, karperecek ma Bukarestben vannak. Van tehát látnivaló bőven - s hogy ne csak nézzük, de értsük is, a szervezők megfelelő kísérőszöveggel, igen jó, gazdagon illusztrált, igényes kiálításvezetővel könnyítik a tájékozódást. Ha némely olvasó e méltatásból a kritikai észrevételeket hiányolná, melyekre egyébként nem érzem magam feljogosítva, hát nézze meg a kiállítást és döntsön maga. Mellesleg megjegyezem, a legjobb kritikákat maguktól a rendezőktől hallottam. Sztancsuj Sándor, Sepsiszentgyörgy Varga Zsófi, Budapest: Jákob álma, 2002 XI. Országos Rajzbiennálé, Salgótarján ilyen rendezvény helyszíneit, programját a közönség javaslatai, észrevételei figyelembe vételével alakítsák ki. Ez a visszajelzés - egyrészt a látogató vendégek, másrészt az intézmények vezetői részéről - nagyban hozzájárul majd e cél eléréséhez. Arra vonatkozó információ nem áll rendelkezésünkre, hogy pontosan hány intézmény fogadta az érdeklődőket ezeken a napokon, és arról sincs adatunk, hogy összesen hány látogató kereste fel a műemlékeket. Közönségkapcsolat A Kulturális Örökség Napjai 2002-ben - a látogatók véleményének tükrében A kérdőíveket összesítette: Magyar Gallup Intézet, 2002. december. Az Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízásából a Magyar Gallup Intézet dolgozta fel azokat a kérdőíveket, amelyeket a 2002. szeptemberi Kulturális Örökség Napjain tölthettek ki a közönség számára megnyitott műemlékek látogatói, illetve 127 intézmény vezetői. Az esemény rendezőinek az volt a célja, hogy az idei hatékonyabb szervezés érdekében többet tudjanak meg a látogatók tájékozottságáról, információforrásairól, valamint, hogy a következő A látogatók értesülése, tájékozódása a rendezvényről A kérdőívet kitöltő látogatók legtöbbje ismerősöktől (25%) és napilapokból (22%) értesült a rendezvényről, ugyanakkor a válaszadók 15%-a már az előző évekből ismeri a Kulturális Örökség Napjai eseménysorozatot. A rendezvényen résztvevők szintén 15%-a plakátokról értesült, míg 13%-uk említette a Pesti Est különszámát információforrásként. A rádióból és a televízióból a látogatók 9-9%-a szerzett tudomást, az internetről és szórólapokból, programfüzetekből 5-5%-uk. Ismeret A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsák azon épületek értékeire, amelyek máskor csak részlegesen, időlegesen, illetve a társadalom egyes rétegei által látogatottak, esetleg zárva vannak. 51
