Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
(Sk^TúzEUMi JTIrlevélj© HídvéginéMolnár Judit- a Magyar Turizmus Rt. regionális irodájának igazgatója a térségi marketing munka fő vonalait vázolta, kiemelve a tájházak ebben betöltött szerepét. Káldy Mária, a SZNM közönségszolgálati igazgatója a tájházak múzeumi-turisztikai-közművelődési funkcióinak változásait vázolta. Szablyár Péter a jósvafői tájház bázisán kialakított „faluséta" kedvező tapasztalatait, Sisa Béla - KÖH programigazgató - a népi építészeti értékek védelmének jelenét és jövőjét vázolta. Az előadásban kiemelte, hogy ismét sikerült életre hívni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban azt a tájházvédelmi programot, amelynek segítségével a népi műemlékekben működő tájházak fenntartói évi 150-200 ezer forintos támogatást igényelhetnek az épület karbantartó, állagmegóvó munkáira. Ugyan ez az összeg nem túlságosan nagy, mégis, odafigyeléssel és rendszeres gondozással a nagyobb épületfelújító munkák között jó állapotban lehet megtartani ezeket az épületeket, állagleromlásuk megakadályozható. Devescovi Józsefísvédehni szakértő a tájházak faanyagvédelmi problémáinak és lehetséges megoldásainak eseteit mutatta be. A szabadtéri múzeumi szakfelügyelet által 2001-2002-ben készített felmérés jelezte, hogy a tájházak üzemeltetői, szakmai felelősei igénylik a szakmai tapasztalatcserét és továbbképzést, s ilyen gyakorlati ismeretek nyújtása is rendkívül fontos. Borbás Péter építész (SZNM) a tájházak állagmegóvásának és karbantartásának legfontosabb kérdéseit taglalta szemléletes példákkal illusztrálva. A szabadtéri múzeumi szakfelügyelet által 2001-2002- ben készített felmérés jelezte, hogy a tájházak üzemeltetői, szakmai felelősei igénylik a szakmai tapasztalatcserét és továbbképzést, s ilyen és hasonló gyakorlati ismeretek nyújtása is rendkívül fontos. Dr. Kücsán József múzeumigazgató nagy érdeklődést kiváltó előadásában a fertőszéplaki tájházak példáján keresztül a táj házak hiteles berendezéséhez vezető út lépéseit ismertette, a fertőszéplaki, helyben megőrzött öt népi műemlék példáján. Végezetül a házigazda Hegedüsné MajnárMárta turisztikai menedzser mutatta be, miként lehet egy tájházat, így a noszvaji Gazdaházat élővé tenni, s a turisztikai programokba, helyi és regionális kulturális rendezvényekbe történő bekapcsolás milyen további fejlesztési lehetőségeket kínál. Az előadást követően a találkozó résztvevői mindezt élőben is megtapasztalhatták a gazdaházban adott önkormányzati fogadás alkalmából. A következő napon, november 8-án tartotta éves Közgyűlését a Tájházszövetség. Dr. Füzes Endre elnök köszöntőjét követően Szablyár Péter ügyvezető elnök tartott beszámolójában tételesen felsorolta a tagszervezés eredményeit, a legsikeresebb eseményeket, így a Múzeumok Majálisán és az Utazás Kiállításon történő megjelenést, a Tájházi hírlevél megjelent számait, a Mindszenten megrendezett regionális tájházi fórumot. Ezután T. dr. Bereczki Ibolya - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese - ismertette a Felügyelő Bizottság jelentését. A beszámolót és a jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A közgyűlésen elhangzott hozzászólások - többek között Dr. Cseri Miklósé is - kiemelték, mekkora a jelentősége már most a frissen létrejött új, nem csupán országos, hanem a határon is túlnyúló társadalmi szervezetnek, milyen további lehetőségek nyílnak pályázatok, továbbképzések, szakmai konferenciák és fórumok révén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Tájházszövetség megerősödése, a működés feltételeinek megteremtése a táj házak és az egyesületet segítő intézmények - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - hosszú távú, közös érdeke, s jelentékenyen hozzájárulhat a kulturális örökség tájházakban fellelhető értékeinek európai színvonalú megőrzéséhez és közönség elé tárásához. A közgyűlés befejeztével szakmai kirándulás keretében a résztvevők felkeresték a bogácsi, cserépfalui és a cserépváraljai tájházakat, majd közös ebéden vettek részt Noszvajon. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy az első országos találkozó eredményesen járult hozzá a szövetség céljainak megvalósításához, jól szolgálta a tájházakkal kapcsolatos gyakorlati ismeretek és információk megszerzését, a szakmai-baráti tapasztalatcserét. Szablyár Péter -T.dr. Bereczki Ibolya KÜLFÖLD Lisszabon (Portugália) EMAC03 2003. október 26-november 2. között részt vettünk az EMAC ‘03 (European Meeting on Ancient Ceramics) konferencián Lisszabonban. A konferencia tárgya a régészeti és antik kerámia vizsgálata, elsősorban a készítési technológia szempontjából. A megközelítési mód interdiszciplináris, fizikai-kémiai, petrográfiai, geokémiai és etnoarcheológiai megközelítést együtt alkalmazva a régészeti kutatások eredményeivel. Az EMAC tulajdonképpen az archeometria egyik speciális, és egyre dinamikusabban fejlődő területével foglalkozik; területi határait (a nevében is 370
