Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-11-01 / 11. szám

m^TúzEUMi Hírlevél J© nát is morzsolhat, vagy kézbe vehet egy eredeti kő­baltát. Ugyanakkor kipróbálhatja azt a rekonstruált szerkezetet, amellyel feltehetően az újkőkor embere átfúrt egy kőbaltát. S többek között megszemlélheti a megye területén talált neolit-eneolitikumi kultú­rák, a Bodrogkeresztúr, Piskolt (Pi§colt), Starcevo- Kőrös (Starcevo-Cri§) és a Tiszapolgári kultúra kerámiáit is. A bronzkorszakot bemutató teremben egy igazán leleményes ábrán magunk előtt találjuk a stratigráfia lényegét: a sokat mondó szemléltető alapjául a Nagykároly-Bobáld (Carei-Bobald) feltá­rás szolgált, amely a régészeti rétegtan szempontjá­ból a megye legösszetettebb helyszínét képviseli. S természetesen megtaláljuk a megye területén valaha élt bronzkori civilizációk-kultúrák kerámiáit, s egy szép ház rekonstrukciót is. S szemlélhetjük a bronzkohászat kialakulását és fejlődését. Az apai (Apa), domahidai (Dománe§ti), batarcsi (Bátarci), peteai (Petea), turci (Tur{), kaplo­­nyi (Cápleni), vetési(Veti§) leletek mind arról ta­núskodnak, hogy Szatmárnémeti zónája kohászati szempontból a kor legfontosabb helyei közé tartoz­hatott. A hallstatti Kányaháza-Avas (Cáline§ti-Oa§) erődítményről makett készült, amely egykor fontos törzsi központ volt. S aztán a La Téne-ből megszemlélhetjük a szatmári múzeum talán leghíresebb régészeti leletét: a csomaközi kelta „hercegi” temetőből feltárt sisakot, illetve ennek csak a rekonstrukcióját, mert az eredetit a Bukaresti Nemzeti Múzeumban (Muzeul National Bucurefti) őrzik. Ezen sisak mindenestre eddig uni­kumnak számít egész Európában, rá utalást a dániai, Gundestrup-i arany üstön találtak. A sisakhoz felül­ről egy madáralakzat illeszkedik, melynek szárnyai kis csapszegekkel ízesültek a madár törzséhez. így a madár szárnya menetelés vagy lovaglás közben moz­gott, s úgy tűnhetett, mintha repült volna viselője fején. (Érdekes benyomást kelthetett az ellenségben, de valószínűleg a sisak gazdájában is.) A következő teremben egy számítógép üze­mel, amellyel bárki információkhoz juthat a régészeti feltárásokkal kapcsolatban, megközelítheti őket tér­beli és korbeli sajátságaikban is. Majd fazekas műhely következik, amely az aranyosmeggyesi dák régészeti leletek alapján készült. (Ennek kivitelezésekor gondoltak arra, hogy az interaktivitást lehetővé teszik a fazekasság műve­lésével is. Ám rájöttek, hogy ehhez állandóan elő kellett volna készíteni az agyagot, s végső soron a múzeum tisztasága és más kiállított értékei is veszély­be kerülhettek volna.) A rómaiak korát bemutató részben a kiállí­tott régészeti leletek a Kr.u. II.—IV századból szár­maznak, amikoris a megye területén szabad dákok és germánok éltek. Itt a mai Szopor (Supur) vidékén elterülő római limes makettje is megtalálható; vala­mint központi helyet foglal el a temetkezési szokás bemutatása. A következő termekben a népvándorlást és a korai középkort láthatjuk, különösen érdekes a föld­be vájt szláv ház rekonstrukciója, amelybe ugyancsak be lehet lépni. A kivitelezésénél több szempontot is figyelem­be vettek: szerették volna minél interaktívabbá tenni - ami sikerült is. Nagy sikert könyvel el a fiatalság és minden korosztály körében, hiszen több terem­ben többféle dolgot is ki lehet próbálni. A másik fő szervező elv a didaktikusság volt, történelem órák tarthatók a helyszínen, s így a gyermekek számára elérhetőbb közelségbe kerülhet a múlt. A kivitelezők azzal is kedveskedtek, hogy aki belépőt vásárol, egyben ingyenes félórás internetezési lehetőséghez jut, amelynek gyorsasága - a helyi vi­lághálós elérhetőséghez képest - elég jó. A számítógépes terem asztalait a helyi alkalma­zottak készítették a munkálatok során fölöslegként megmaradó deszkaszélekből, melyeket lelakkoztak, így pedig sajátságos arculatot kölcsönöznek a hely­színnek. A múzeum ezen kiállítása 2003 márciusában a „Románia legjobb régészeti és ókori történelem kiállítása” elismerést kapta meg. Nyitva tartás: kedd, szerda, csütörtök, vasár­nap 10-18 óráig, szombaton 10-14 óráig. Hétfőn zárva. Nagy István, Kobzsvár ROMÁNIA,, MAROSVÁSÁRHELY Nagy Pál (1929-1979) emlékkiállítása 2003. október 11.- november 4. Nagy Pál festőművész emlékkiállítása a marosvásár­­helyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben került bemutatásra. A kiállítást Szűcs György művészettörténész nyitotta meg (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest), rendezte: Irsai Zsolt képzőművész (Marosvásár­hely). A kiállítás megtekinthető naponta (hétfő ki­vételével) 10.00-19.00 óra között. 349

Next

/
Thumbnails
Contents