Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
m^fúZEUMI J^ÍRLEVÉLi© A CD-ROM kétnyelvű, magyar és angol, így mind az angol nyelv iránt érdeklődő hazai, mind a külföldi érdeklődő is szemlélheti. Az elkészült CD-ROM egy tervezett sorozat első darabja, a bronzkori kő-és csont eszközök nyersanyag típusait, elkészítésük és használatuk módozatait mutatja be igen látványos és közérthető formában. A hozzá kapcsolódó munkafüzet pedig az ismeret elmélyülését teszi lehetővé. Bemutató: 2003. november 18. (kedd) 15 órakor. Részletes információ: Dobos Agnes „Matrica"Múzeum, Százhalombatta, Gesztenyés út 1-3. Tel.: 60 23 354 591, 06 30 996 6045 • Milyen gépezet pumpálta fel a karsztforrás meleg vizét Vitéz János reneszánsz palotájába? Ea: dr. Kolumbán György helytörténész • A mennydörgő reneszánsz kori vízgép nyomában Ea: Szepesi Zoltán gépész üzemmérnök, műszaki tanár • A vízgép megvalósításának hatása a város és a Várhegy idegenforgalmára Ea: Karl Rosenberg, a Rosenberg csoport tulajdonosa • Vita az elhangzottakról Vitavezető: Vájná Zoltán akadémikus, a MTA rendes tagja "77*7^ Műtárgyvédelem, restaurálás VÍZGÉP konferencia Esztergom, MNM Vármúzeumeum 2003. október 31. Az MNM Esztergomi Vármúzeuma, a Balassa Bálint Múzeum és a Duna Múzeum Egy reneszánsz vízgép nyomában címmel konferenciát rendezett a Vármúzeum Lovagtermében. Program: • A vízgép-rekonstrukciók bemutatója a Vármúzeum udvarán • Az Esztergom vízivárosi reneszánsz vízemelő és török fürdő régészeti kutatása Ea: dr. Horváth István régész, igazgató, Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága Milyen gépezet pumpálta fel a karsztforrás meleg vizét Vitéz János reneszánsz palotájába? A 2002 áprilisában benyújtott szabadalmi bejelentés az esztergomi érsekség 1470 körül épített bámulatos reneszánsz víznyomó gépezetének működését fejti meg. Hihetetlen tény, hogy a fellegvár alatti melegforrás olyan malmot hajtott melynek kövei helyett egy bámulatos víznyomó gép forgott. 210 éves működése alatt vagy 20 utazó említi az esztergomi vár vízellátását biztosító kereket. Soha senki nem nevezi a gépet dugattyús szivattyúnak, hanem csak embereket említ latin, német, magyar, török nyelven mindenki. Evlia Cselebi világutazó pontos, részletes, hosszú gépleírást küldött 1663-ban a szultáni udvarnak. Leírása 1870 körül előkerült és Karácson Imre fordításában 1904 óta minden nagyobb magyar közkönyvtárban elérhető. Cselebi szemtanúként rögzíti: a melegforrás malmot hajt, a malom egy emelőkereket, a kerék ágyúgolyókat emel a medence vize fölé, majd azokat a vízbe ejti. A lezuhanó golyók a vízbe csapódva lökéshullámot keltenek, ez tereli be szinte kortyonként a forrásvizet a felvezető csőbe. A fellegvár 60 méter magasan áll. A csőben így 6 atmoszféra nyomással kellett bepumpálni a vizet. 1470-ben (20 évvel Kolumbus előtt) 6 atmoszférás szivattyút építeni, majd azt 210 éven át üzemeltetni: világritkaság, hungarikum. Az igyekezet több nemes célt is szolgál. A túlspecializálódott műszakiak figyelmét a reneszánsz mechanika felé fordítj a, az esztergomi vár világörökségi esélyeit növeli, az idegenforgalom számára világritkaságot mutat be, növelve az esztergomi reneszánsz emlékek (Bakócz kápolna, Vitéz János dolgozószobájának freskói) sorát. Dr. Kolumbán György
