Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
m JÁizeumi ^írlevélí© képek), „Verekedés után című kép és társai”, „Sebesült halász” illetve a „Szerencsétlenség" című képek és a hozzájuk kapcsolódó vázlatok és kompozíciók. A kiállítást magyar és német nyelvű (Szlovákiában szlovák és angol nyelvű) tudományos katalógusok kísérik, melyek magyar és szlovák művészettörténészek együttműködése révén valósultak meg. A kiállítás két részre oszlik: a Magyar Nemzeti Galéria földszintjén főképpen Mednyánszky olajfestményei lesznek láthatók, míg a harmadik emeleten egy válogatott grafikai kiállítás várja az érdeklődőket. A mintegy 500 műtárgyat magába foglaló retrospektív tárlat a Magyar Nemzeti Galéria után kibővített formában Pozsonyban (Bratislava), a Szlovák Nemzeti Galériában, majd egy válogatás formájában 2004 őszén Bécsben, az Oberes Belvedere-ben is bemutatásra kerül. Markója Csilla BUDAPEST Főúri terítékek az Andrássyak asztalán A Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumának gyűjteményéből Magyar Nemzeti Múzeum 2003. október 7. - 2004. január 18. Az egri Dobó István Vármúzeum bemutatója után a budapesti közönség is megcsodálhatja az Andrássy család hagyatékából rendezett kiállítást, ahol a díszes asztalokon sorakozó terítékek nem csak a különböző jeles alkalmakból egybegyűlt főúri társaság ízléséről, életmódjáról mesélnek, hanem az étkezési kultúra több évszázados változásáról is, mely egyben tükrözi az adott korok szellemiségét is. Az előkelő családok ezüst étkészletet és evőeszközöket, porcelán csészéket használtak, melyeket a kastély központi helyén - gazdagságuk bemutatandó - a vendégeknek közszemlére is tettek. Ezek mellett a terített asztalokra gyakran helyeztek díszítésként különböző figurákat, vázákat melyek szintén ezüstből, vagy később porcelánból, üvegből készültek. A látogatók az étkezési eszközök változatos formáit és díszítésük szinte kimeríthetetlennek tűnő tárházát is megcsodálhatják a kiállított asztalokon. Láthatóak itt fúvott és csiszolt üveg pohárkészletek, őzbakagancsból készült vagy a bécsi udvari ékszerész által a XIX. század második felében készített evőeszközök, de néhány festmény is segít felidézni egy-egy „lakomát” vagy a híres család egyegy személyiségét. Molnár Sándor „Kristályképek 1994-2002" Ernst Múzeum 2003. november 2-16. Molnár Sándor festő- és szobrászművész, a Zuglói kör megalakítója, a Képzőművészeti Egyetem tanára. 1966-ban dolgozta ki a festő-jóga elméletét. A festő jóga különböző ciklusait a négy ősi elem és az alkímiai műveletek metaforikus alkalmazásai adják: a föld, a víz, a tűz és a levegő műveletek. Jelenleg a tűz-művelet végső, kristály-periódusánál tart. Molnár művészete, saját elméletét követve jól elhatárolható szakaszokból áll. Gyakran gondolkodik sorozatokban, amelyek az elementáris erők létét, a természet formáinak átalakulását kutatják. Az Ernst Múzeum ez alkalommal az 1994 és 2002 között festett „Kristályképek" című ciklusát állítja ki. Ez a sorozat egészében eddig nem került még bemutatásra. (Az 1997-es Műcsarnok-beli tárlaton néhány mű szerepelt csak e sorozatból.) A „Kristályképek" Molnár számára a szellem műveletei, amelyek a szám, az arány és a geometria által nyilvánulnak meg. Molnár az európai festészeten belül megjelenő geometrikus képek személytelenségétől tudatosan eltérve személyes absztrakciót hoz létre. Mégis, létezik egy olyan festészeti tradíció, amely hat a „Kristályképek”-re: Van Eyck, Vermeer, Jacques Villon kivételes életműve; a magyar művészetben pedig Csontuáry, Martyn Ferenc, Lossonczy Tamás festészete. Martyn és Lossonczy életművében elszórtan készültek ugyan kristályművek, de nem egységes korszakként, mint Molnár Sándor festészetében. A kiállítás 25 nagyméretű olajképet és 31, ugyancsak nagyméretű akvarellt mutat be. (A teljes ciklus 25 olajképből, 81 akvarellből és 43 rajzból áll.) A múzeum nyitva tartása: hétfő kivételével naponta 11-19 óráig A csodaszarvas jamboree-ja Gödöllői Városi Múzeum 2003. október 3 - 2004. február 22. 1931 júliusában a Bécs melletti Badenben döntöttek arról, hogy Magyarországon rendezik meg a IV jamboree-t. Nagy kitüntetés volt, hogy a pályázó országok (Amerikai Egyesült Államok, Csehszlovákia, Hollandia, Ausztrália) közül Magyarország 328
