Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
m^úzEUMi H írlevél J© és kapcsolatrendszerét, valamint szó kerül esküvői szokásokról a dobrudzsai kipcsakoknál. A restaurátorok beszámolnak a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található barokk kori Mária Terézia kép történetéről és restaurálásáról, szintén a múzeum zászlógyűjteményében folyatott restaurátori munkáról, és megismerhetjük a Makói Múzeum raktározási gondjait, jövőbeni terveit. Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok Szerk.: Lengyel András. Kiad.: Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2001.240 p. ill. (Studia Historiae Literarum et Artium 3.) rombolása" címmel, arról szólnak, hogy Magyarországon a rendszerváltozás utáni években mi is történet az emlékművekkel. Az emlékművek eltávolítása - vélik a szerzők - csak a felszín, véleményük szerint egy sokkal jelentősebb folyamat kezdődött el az emlékművek körül kialakult vitákkal: a történelem, a nemzeti múlt átértékelése. A kötet további részében kisebb közleményeket olvashatunk, melyek adalékokkal szolgálnak magyar írók, költők életének, munkásságának teljesebb megismeréséhez, valamint az adattári közléseket találunk szegedi gyűjtésekből. Sárközy Gabriella .. . .. C U L T ífS^'5*« FES TOR UM SQL ENNIUM BEATIЕВШАЯ MARIAE VIRGINIS. BUDAE, Typi* Regiae Universitatis Hungaricae S 8 9 j. A kötet tanulmányai közül T. Knotik Márta Szeged városának második, huzamosabb ideig megjelenő újságjának, a Szegedi Naplónak a történetét tárja fel. A közérdekű rovatokban talált híradások adataival kibővítve igyekezett képet nyerni, és költözéseiket nyomon követni. A szegedi Városi Múzeum Képtára 1899— 1908 között állította ki a 19. századi magyar történelem legjelesebb politikusairól készült egész alakos alkotásait: Kossuth Lajos, gróf Széchenyi István, Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula képét. Szabó Tamás a művek történetét és a restaurálás tanulságát tárja elénk írásában. Péter László a századforduló jeles elbeszélőjének, Tömörkény Istvánnak az „Öregembör napáldozatja'' elbeszélése kapcsán elemzi az író ábrázolásmódját, gazdag nyelvhasználatát Lengyel András újabb adalékokkal szolgál József Attila életrajzához, Szilágyi Judit pedig Füst Milán szegedi kapcsolatait kutatja az általa és hozzá írt levelekből. Rudnay Gyula visszaemlékezését a bajai Képzőművészeti Akadémiára (1946-1953) Kőhegyi Mihály állította össze. Dömötör János Galyasi Miklósnak állít emléket, akit „Vásárhely jelesei" címen megjelent életrajzi lexikonban költő, múzeumigazgató, művészettörténész és szerkesztő minőségben méltatnak. Dömötör János írásában Galyasi munkáságának eddig kevésbé ismert területét - a város művelődés- és művészettörténeti tevékenységét- emeli ki. Szigeti Lajos Sándor Baka István költészetét mutatja be, különös tekintettel a Baka-művek és a zene kapcsolatára, Nagy Márta a költő „Könyörögj érettem" című versciklusáról írt tanulmányt. Kenneth E. Foote, Tóth Attila és D. Árvay Anett „Emlékezés, nemzeti identitás, politikai emlékművek AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította: Sárközy Gabriella A forradalom után. Vereség vagy győzelem? Szerk.: Cséve Anna. Kiad.: Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp„ 2001.231 p. Közép- és Kelet-Európa új- és legújabb kori története különösen gazdag volt forradalmakban és az azokat követő ellenforradalmi megtorlásokban. A forradalmak, ellenforradalmi korszakok, elnyomások, népek egymás elleni kijátszása, felhasználása együtt képezik a térségben élő népek közös történelmi és kulturális élményanyagát, melynek ápolása, történeti és mentális feldolgozása, jelenbeli és jövőbeli közös érdekünk, felelősségünk és lehetőségünk. TRÓJA’-»VÉSZÉDEL ME MttiTBT A’ RÉGI VERS-SZERZÖKNEK ÍRÁSIBÓL, EQTBB SZEDETT, ts VERSEIBE FOOLALT DUGONICS ANDRÁS KEGTES OSKOLAIÉ LI SZERZETES PAP. Fixere fortes ante Agamimnona Multi, fid omnes illacrimabiles Urgtntír , ignotíque longa Nolle , torrui quia vate facro. Hont 1. 4. Oda 9. P0S0NYBAN. Nyomtictitott LÄNDERER MI HAL У költségével, te bctűirtL 1774. 319
