Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
©íÍTúzeumi Hírlevél m i li-f álS . ^ > • nagy-miriaczoll tótsztados üenepre 1857-diki September 8-dikára. ■‘TTT-Kiadja a Szent-lstván-Társulat. Nyomalptt U« i m c 1 J is К о г un VeaúlniO. ' ш А JZ щ i т E G Т И ÉNEKES M E LLY MAGÁBAN FOGLALL ТА Az IÄcimek ditséretéhez, is Szenteknek tifctcletéhez alkalmaztatott, rs a’ Római Közönséges Anyafzentegyháznak Rend-tartáfa-fzerínt egéfz efztendo-által közönséges, és különös ajtatoíságok-alatt Ünnep, és köz napokon a’ Kerefztényektíil gyakoroltattni fzokott Deák , és Magyar Zsoltárokat, ’s Énekeket. EZEKET NAGY. MÉLTÓSÁGÚ, ÉS FÖ TISZTELENDŐ GALÁNTAI, ’S FRAKNÓI GRÓF ESZTERHAZ Y KAROLINA K, lilén’, és Szentséges A poftoli Szék’ Kegyelméből Egri Püfpöknek, Pápa, Ugod, és DevecferVárak örökös Urának , törvényeflen öfzve - fzövetkeztetett Tekintetes, (Nemes , Heves , és Külső SzŐlnok Vármegyék örökös Fo-lfpánnyának, Felséges Tsá-' fzári, és Apolloli Királyi Fejedelmünk belső , titkos Tanátfofsának , Kegyelmes Engedelmével az Híveknek Lelki-Javokra régi, és űjjabb Könyvekből , különös Iráfokbúl, maga kéfzitett munkáibtíl-is eg) - be fzedte, gondos vigyázáflal Írásban tette, ’s öt Réfzre fel - ofztotta SZEST-MIHÁlII bílHÁLl 1 Egri Kanonok, Patai Alsó Kerületnek_ Vice-Efpereff«, és Bqtzonád Helységének Piébánulfa. EGERBE! NГ KYOMTATTATOTT A' PÜSPÖKI BETŰKKEL 1797. ESZ való tudásunkat gazdagítják. Új adatokat nyújtanak, s ezek más forrásokkal együtt segítenek a 19. századi makói lakosságról az eddigieknél átfogóbb képet nyújtani. Fodor Ferenc a spárgatermesztés magyarországi elterjedését, - különös tekintettel a Duna-Tisza közi homokhátságon elterülő Öttömös településen- kísérte figyelemmel. Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen címmel, a virág és az ember kapcsolatáról, a virág emberi életben betöltött szerepéről ír. A gyűjtés helyszínéül három települést választott: lakóhelyét Csólyospálost, a virágos faluként híressé vált Pusztamérgest és Balástyát, ahol az utóbbi két évtizedben létrehozott virágkertészetek sokaknak megélhetést biztosítanak. Kerekes Ibolya apai dédnagyapjának tanyáját mutatja be. Képet kaphatunk a 20. századi tápairéti tanyáról, annak lakóiról. Markos Gyöngyi a makói karácsonyi ünnepkör szokásait gyűjtötte össze, Grynaeus Tamás pedig a nagy leleményességgel és változatossággal készült vésztői gyermekjátékokat kíséri figyelemmel. Szakái Aurél 1991 óta gyűjtött adatokat és készített fényképeket a szentesi sertekarókról és sertevasakról. Ezekből ismerhetünk meg általa jónéhányat. Adatgazdagsága, kutatástörténeti j elentősége miatt került kiadásra Bónis György Tápén folytatott jogi néphagyománygyűjtésének forrásanyaga a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában. Nagy Janka Teodóra most a Tárkány Szűcs Ernő hagyatékából előkerült 35 eddig ismeretlen tápéi jogi néphagyományokat tartalmazó cédulával bővítette Bónis György kutatásait. A kötet utolsó írásában Szűcs Judit bemutatja a csongrádi Tari László Múzeum új állandó kiállítását, mely a mezőváros népéletéről ad a lehető legteljesebb képet az érdeklődőknek és a szakembereknek. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 2001 Szerk.: Erdélyi Péter és Szűcs Judit. Kiad.: Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged, 2002. 228 p. ill. Az 1970-es évek elején a Múzeumi Hónap keretében rendezték meg először a szegedi múzeumban az őszi tudományos ülésszakot. Azóta hagyományosan minden évben találkoznak a résztvevők a könyvtárban, hogy meghívott vendégeik és munkatársaik a múzeumbarátok meghallgassák a legújabb kutatási eredményeket, vagy hosszú ideje tartó munkák eredményeiről szóló beszámolókat. 2001 őszén a szokásostól eltérő megemlékezéssel kezdődött az előadássorozat. Ez alkalommal már nem volt közöttük Kőhegyi Mihály, akinek emlékének ajánlják most a kötetet. Régészettel foglalkozó előadásokban hírt kapunk a vaskúti szarmata kori halomsírokról, a szentesi régészeti topográfiáról, egy középkori falu (Királyság) történeti, régészeti adatairól. Megjegyzéseket olvashatunk Fábiánsebestyén középkori történetéhez. A helytörténeti fejezetben szó kerül a Kossuth-bankók égetéséről Szegeden, a szabadságharc bukása után, a 19. század végi makói helyzetképről, a búza-termelésről és lótenyésztésről. Megismerkedhetünk két alföldi tengerésszel, egy termelőszövetkezet-alapítási domborművel a Rákosi-korszakból. A néprajzi kutatások beszámolnak a szentesi ártéri gazdálkodásról a 18-19. században, ajelképpé vált szegedi papucs történetéről, a csongrádi mesterek ház-család-ipar együtteséről a 20. század végén. Olvashatunk a temetkezési szokások között talált „Halottak húsvétja" néven emlegetett hagyományról, vallási néprajzi vizsgálatról az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus kapcsán. Egy másik írás szerzőjének célja, hogy feltérképezze a multikulturális környezetben Maradék falu népi kultúráját 318
