Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
©Múzeumi Hírlevél ki rövid beszédében, melynek révén lehetőség nyílik mind teljesebb képet adni egy-egy korszak műszaki eszközeiről. A kiállítás - melyet Lengyelné Kiss Katalin rendezett és a pozsonyi N&V Design kivitelezett négy nagy témakörből áll: az építészet (erkélyrácsok, lépcsőkorlátok, konzolok), a kályhák, a háztartási eszközök (mérlegek, mozsarak, vasalók, csizmahúzó), valamint a lakberendezési tárgyak. Bővebb és látványosabb a lakberendezési tárgyak sora, melyben a tintatartótól, ékszeres dobozoktól az íróasztali készletekig, hamutálcáig és kisplasztikáig sokféle tárgy található. Ezeknek érdekessége a rendkívül finom formakészítés, hiszen az öntöttvas tárgyak utólagos megmunkálására nincs lehetőség. A kassai STM még egy tematikai csoporttal bővítette a közös kiállítást: az iparban használt, öntöttvas tárgyakkal, melyek között kisebb öntőüst, színítő tégely is látható. A kiállítás bizonyára hozzájárul majd ahhoz, hogy észrevegyük és értékeljük környezetünkben mindazon öntöttvas tárgyakat, amelyekkel életünk során számos alkalommal találkoztunk már. A kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum központi épületében 2003. szeptember 21-ig volt látható. Klug Ottó Főúri terítékek az Andrássyak asztalán Dobó István Vármúzeum, Eger - Betlér (Szlovákia) 2003. május 29-től szeptember 21-ig több mint kétszázezer látogató tekintette meg Egerben, a Dobó István Vármúzeumban a „Főúri terítékek az Andrássyak asztalán" című időszaki kiállítást a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumának gyűjteményéből. Az étkezési szokások és terítékek története az ókorba vezethető vissza. Minden korszak kialakította ugyan a maga stílusát és az ezekkel kapcsolatban kialakult szokások egyidősek az emberrel, ennek ellenére a kerámiából és ezüstből készült asztalneműk többsége aló. század utáni időkből maradt fenn. A 16. század előtt a mindennapos étkezések és az alkalmankénti nagy közös lakomák a nemesi udvarházak, kastélyok és várak tágas termeiben zajlottak, később viszont a kisebb, meghittebb hangulatú helyiségekben folyó étkezés vált kedvelné. A 17. században a tányérok és a tálak döntő többségének alapanyaga az ón volt. Az ón tárgyaknak azonban nagy hátránya volt, hogy lágyabbak az ezüstnél, így ezek sérülékenyebbek voltak, tehát gyakrabban kellett őket cserélni. Ezt a gondot oldotta meg a kerámiaipar látványos fejlődése és fellendülése. A kiállított porcelán- és kerámiatárgyak, az ezüstből és ónból készült asztalneműk szemet gyönyörködtető szépsége készítői mesteri kézügyességén kívül a kor iparművészetének magas színvonalát és a megrendelők esztétikai igényeit is tükrözi. A tárgyak döntő többsége az erdélyi származású gömöri főúri Andrássy család tulajdonában volt, és egy olyan kort idéz föl, melyben messze földön híres betléri vadászatok vagy a jelentős családi ünnepek alkalmából egybegyűlt főúri társaság kényelmét és kifinomult ízlését szolgálták. A kiállításon látható az a születésnapi asztal, melyet 1885 januárjában Andrássy Natália huszadik születésnapjára meghívott vendégek ültek körbe. Az ünnepi ebédet a 19. századi, színpompás virágcsokrokkal díszített herendi porcelánon tálalták. Az evőeszközök a bécsi udvari ékszerész J.C. Klinkosch műhelyében készültek, a díszes poharakat pedig a 19. század második felének egyik legismertebb csehországi üveghutájában gyártották. A megterített születésnapi asztalon kívül egy vadász asztal is látható a kiállításban, mely Gömör vármegye legismertebb vadasparkjára is utal egyben. A vadasparkot Andrássy Manó gróf alapította 1885-ben, ahol szarvasokat, dámvadat és muflonokat tenyésztettek. A híres betléri vadászatok résztvevői között megtaláljuk a korabeli hazai és külföldi arisztokrácia képviselőit. 1883-ban Rudolf trónörökös, 1887-ben Milán szerb király és fia Sándor, 1896-ban pedig Ottó főherceg vendégeskedett Betlérben. A kastélyban elszállásolt előkelő vendégek gazdagon megterített asztalok mellett találkoztak. Az asztalon látható porcelántányérok a csehországi Bfiezova manufaktúrájában készültek, s egyedi díszítést hordoznak. Az evőeszközök nyelei a betléri vadasparkban elejtett őzbakok agancsaiból készültek, díszítéseiket helybeli mesterek faragták. Az itt bemutatásra került kiállítás az Andrássy család örökségének csupán egy szűk szeletét öleli fel. A múzeum gyűjteményéből válogatott kollekció révén vendégek lehettünk egy hatalmas főúri család asztalánál. A család életében jelentős eseménynek számító alkalmakra, egy születésnapra és egy vadászvacsorára terített asztal, az azokra vonatkozó családi emlékek és a korabeli szűkszavú híradások engedtek képet alkotni a 18-19. század főúri étkezési kultúrájáról. Eme impozáns kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeuma, illetve a Dobó István Vármúzeum között fennálló több, mint egy évtizedes gyümölcsöző kapcsolat méltó megkoronázása. 309
