Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
m^TúzEUMi Hírlevél m ben égettük ki. Mivel a bronzkori edények javarésze redukciós égetésit, a füst lefojtása révén alakul ki szürke vagy fekete színük, szükség volt az égetés végén a kemence nyílásainak lezárására. Az egyes darabok színe azonban annak megfelelően, hogy mennyire sikerült tökéletesre a lefojtás, a terrakottától a feketéig változott, néha még egyetlen darabon belül is. Az évek alatt megrongálódott kemence régészeti feltárása révén arra próbáltunk meg választ kapni, hogy mi marad egy ilyen kemencéből, a falazat milyen mértékben ég át, a felhasznált vesszőkből marad-e valami? Ezek a tapasztalatok visszafordíthatok, és segíthetnek értelmezni az ásatásokban található kemence-nyomokat, amelyek talán a későbbi leletek pontosabb azonosítását és alaposabb megértését is lehetővé tehetik. A számtalan, elkészült edénymásolat és azok dokumentációja arra adott választ, hogy milyen technológiával is készülhettek egykor, ám az is világosan kiderült: nemcsak a technika, de a készítő személye is erősen befolyásolja az edény milyenségét! Az egymásra leginkább hasonlító edények ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy azonos technikával készültek, ugyanakkor ki lehetett zárni bizonyos fogásokat, amelyeket biztosan nem használhattak az edények előállítása során. Nagyon sok értékes tapasztalatot szereztünk mind az edények készítésével, mind a díszítésével kapcsolatban, és ha nem is lehetünk biztosak ezekben a kérdésekben, azért sokkal közelebb kerültünk az egykori agyagművesség technológiájának alaposabb megértéséhez. Matrica Múzeum Múzeumok és gyűjtemények ■ VESZPRÉM A Modern Képtár - Vass gyűjtemény A hazánkban is beindult modern képtár nyitási tendencia keretében, többéves gondos előkészítő munka után nyílt meg a veszprémi Vár bejáratánál álló két műemléképület hasznosításával az új múzeum. A dinamikusan fejlődő város turista és szakembervonzó látványossággal gazdagodott. A tűztorony és a várfal tövében egyelőre csak szerény tábla hívogatja a látogatókat. A belépő a modern művészet kis ékszerdobozában találja magát. A hároméves munkával, példaadó gondossággal elkészült változatos belső térbe szervesen illeszkednek a 20. század második felének konstruktív törekvéseit reprezentáló művek. Minden mérték és lépték tartó. Az építészeti kialakítás Turányi Gábor és munkatársainak jó együttműködését jelzi Vass László gyűjtővel, valamint a város önkormányzatától a műemléki hatóságig minden közreműködővel. A 130 millió forintos beruházást a városon kívül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Széchenyi terv, a Szerencsejáték Rt. Lasseisberger Knauf Kft. és a Strabag Rt. támogatta. A kezdeményezés és a művek 25 éves tartós letétbe adása a jeles magángyűjtő Vass László elévülhetetlen érdeme. Barcsayjenö hatására kezdett el gyűjteni. ízlése és érdeklődése szerint egy művészeti tendenciára koncentrált. A konstruktív törekvések kezdeteit az Európai Iskola alkotóitól indítja a bemutató. Kiemelt helyen szerepelnek az immár meghalt művészek közül kedvencei: Komiss Dezső, Veszelszky Béla és Csíky Tibor, de ott vannak Jakovits József, Vilt Tibor és Lossonczy Ibolya ritkán látható szobrai a térbe rafináltan illeszkedő vitrinekben. A boltíves, zegzúgos belső terek a múltból különös hangulatot biztosítanak kontrasztjukkal az újgeometrikus törekvéseknek. E tendencia csaknem minden hazai alkotója képviselve van a Vass gyűjteményben és korszerűen megjelennek mellettük a külföldi mesterek rokon alkotásai is. A nemzetközi kollekciót mintegy harminc művész képviseli Vass László rangos gyűjteményében. Barcsay Jenő: Kompozíció 1982 Lossoncy Tamás: Színek ereje 1987 299 i i
