Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
m Múzeumi J^írlevélj© GYŐR A grafikai művészetek mesterei - VII. Nemzetközi Rajz- és Grafikai Biennálé Városi Művészeti Múzeum 2003. szeptember 20 - november 16. A győri biennálé egyik sajátossága, hogy nem a művek megmérettetésére, rangsorolására törekszik elsősorban, hanem a mindenkori grafikai eredmények megismertetésére. Elsősorban olyan országok művészeinek bemutatására törekszik, ahol a műfajon belül valami kiemelkedően színvonalas, érdekes, izgalmas, előremutató vagy technikailag példaértékű születik. A műfaj lehető legszélesebb határai között áttekintést kíván adni az egyetemes grafika jellemző tendenciáiról, változásairól, előremutató, aktuális eredményeiről. A nagyszabású képzőművészeti tárlaton az idén öt kontinensről, 42 országból, a kurátorok által kiválasztott művészeknek - több kiállítóhelyen - több mint 300 műve látható. Zsolnay-kerámiák győri magángyűjteményekből (pincegaléria) 2003. szeptember 21.-október 19. A győri Városi Múzeum helyi (győri) magángyűjtők Zsolnay-kerámiáiból rendezett kiállítással és egy eozinos váza restaurálási folyamatának bemutatásával csatlakozik a Kulturális Örökség Napjainak magyarországi rendezvényeihez. SZEGED Szent-Györgyi Albert, a szegedi Nobel-díjas tudós (1893-1986) Móra Ferenc Múzeum, Fekete ház 2003. szeptember 16. -2004. február 29. Szent-Györgyi Albert, Szeged város Nobel-díjas tudósa születésének 110. évfordulóján nyílt a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályának a Fekete Házban látható kiálítása, mely a világhírű magyar tudós életének és munkásságának állít emléket. Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten, régi erdélyi nemesi családból. Tanulmányait a tudományegyetem orvosi karán nem tudta befejezni, mert 1914-ben bevonult katonának. Miután az orosz fronton megsebesült, szabadságolták, ekkor, 1917-ben, doktorált, majd megnősült. Ezt követően az olasz harcteret is megjárta. A háború után először a pozsonyi egyetemen dolgozott, majd feleségével és leánygyermekévei vándorútra indult, végül Cambridge-ben állapodott meg és 1927-ben a kémiának is doktora lett. Miután 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ideiglenesen Szegedre került és elkészültek az új egyetemi épületek, az Orvosi Vegytani Intézet vezetésére, Klebelsberg javaslatára, Szent-Györgyi Albertet hívták meg, aki hazatért és 1928. szeptember 29-én letette hivatali esküjét. Ekkor már nemzetközileg elismert tudós volt. 1931-ben bejelentette C-vitamin találmányát, amiért számos hazai és külföldi elismerés után 1937. október 28-án Nobel-díjjal tüntették ki. 1937. december 1-én Szeged város díszpolgára, 1938. április 7-én a szegedi egyetem díszdoktora, május 6-án az MTA rendes tagja. Az egyetem dékánja, majd rektora. Fiatalokból kinevelt kutatógárdájával újabb és újabb kutatási eredményeket ért el. Demokratikus reformjai és antifasiszta magatartása miatt, 1940-től széleskörű sajtótámadások érték. 1942-től a nevét viselő antifasiszta polgári ellenállási mozgalom vezetője. Hitler már 1943-ban követelte kiadatását, 1944 tői a Gestapo is üldözte. A háború után a budapesti egyetem vegytani tanszékére került. A fasizmus által üldözött, az ellenállási mozgalomban részt vett tudósra most országos feladatok vártak. Az MTA Természettudományi Osztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több fontos korabeli testület vezetője, tagja. 1947-ben azonban az éppen Svájcban tartózkodó Szent-Györgyi olyanjelzéseket kapott, hogy a kezdődő bizalmatlansági légkör az ő személyes szabadságát is veszélyezteti. Ezért nem tért haza és az Egyesült Államokban telepedett le. Itt hamarosan a rákkutatás meghatározó szaktekintélye lett, emellett háborúellenes, atomháború ellenes tevékenységével tűnt ki. Az 1970-es évektől a magyarországi sajtó egyre többet foglalkozott vele. 1973-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává fogadta, emigrációjából ekkor érkezett először haza. Részt vett az MTA Szegedi Biológiai Központjának avatóünnepségén, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tiszteletbeli tagja lett. 1978. január 7-én a magyar koronát hazahozó küldöttség tagjaként érkezett Budapestre. 1985. április 22-én a Psalmus Humanus című, Szent-Györgyiről készült film ősbemutatóját Szegeden tartottták. 1986-ban a SZOTE Központi Könyvtára Szent-Györgyi Múzeum létesítését kezdte meg. 1986. október 22-én bekövetkezett halála után Szeged város tanácsa, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a JATE és a SZOTE közös megemlékezésén (1986. dec. 15.) bejelentették, hogy a szegedi orvosegyetemet Szent-Györgyi 294
