Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
<m5Túzeumi Hírlevél J® János tanulmányában (Hatalmi helyzet és az uralkodói udvar a 18. század eleji Európában címmel) az európai fejedelmi udvarokat mutatja be. Végigvezet az udvartartás fejlődéstörténetén, felsorolva az udvar tisztségviselőit, társadalmi összetételét, a szertartásokat, a mecenatúrát és az udvari embert, mint típust. Harald Marx Felragyogott a festőművészet szerencsecsillaga című tanulmányában arra világít rá, mit adtak hozzá a festők a drezdai barokk művészet összképéhez, s az ismert neveken felül rámutat a kor művészetének sokoldalúságára. Buzási Enikő monográfiájában plasztikus pályaképet ad Mányokiről és megírja élettörténetét. Mányoki neve a hazai köztudatban ma is II. Rákóczi Ferenc személyével és udvarával fonódik össze, pedig pályájának ez az állomása idehaza csak a 19. század végén vált ismertté. A kiállított műveket a katalógus tételek pontos adataival, származástörténettel és szükség szerint életrajzi adatokkal bővítve mutatja be. Magyar Múzeumok 2003/2. A folyóirat nyári számának tematikus blokkját ezúttal a történeti muzeológia számára legnagyobb kihívást jelentő Terror Háza Múzeum több szempontból való megközelítése teszi ki. Gedai István általánosságban beszél a történeti múzeumok szerepéről a jövő társadalmában, Szulovszky László, Radnóti Sándor, Szacsvay Éva pedig a Terror Háza Múzeum kiállításáról, annak társadalmi, politikai fogadtatásáról mondják el véleményüket, amelyek ugyanannyira megosztottak, mint maga a társadalmi közeg, amely a múzeumot megítéli. Itt olvashatjuk még G. Merva Mária beszámolóját a Gödöllői Városi Múzeum új szerzeményeiről. A múzeum a gödöllői Léda-villa szalongarnitúrájával, Juhász Dezső kádármester műhelyével és Ottó Ferenc zenei és irodalmi hagyatékával gazdagodott. Ugyancsak a múzeumban látható ez év márciusától szeptemberéig nyitva tartó kiállítás Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon címmel, melynek kísérő eseményeként az áprilisban rendezett szakmai konferenciáról Basics Beatrix számol be. Veres Gábor a Pulszky Társaság legutóbbi közgyűléséről ír, amelyet Egerben tartottak. A következő részben a múzeumi tevékenység korszerűsítésének néhány fontos területéről: a múzeumok és a marketing, a múzeumok és a vizuális kultúra, valamint a múzeumok és a turizmus kapcsolatáról olvashatunk. Az idei legjelentősebb múzeumi eseményről, a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett múzeumkerti ünnepségen, a Múzeumok Majálisán tartott Az év múzeuma 2002 pályázatról és annak eredményhirdetéséről Deme Péter számol be. Ez alkalommal a bíráló bizottság négy fődíjat ítélt oda. Győztesek lettek a budapesti Postamúzeum, a kalocsai Viski Károly Múzeum, a Herendi Porcelánművészeti Múzeum és a Marcali Városi Helytörténeti Múzeum. Hírt kapunk az elmúlt évben lezárult hollandmagyar múzeumi együttműködésről, és a legutóbbi Lesson from MATRA konferenciáról. A Kiállítások rovatban kerül szó a csongrádi Tari László Múzeum új, állandó kiállításáról, és létrejöttének körülményeiről, a Magyar Nemzeti Galéria tárlatáról: Európa fejedelmi udvaraiban Mányoki Adám egy arcképfestő-pálya szereplői és helyszínei címmel. A Magyar Természettudományi Múzeumban Mérföldkövek a számítástechnikában Neumann János és a magyar számítástechnika címmel rendeztek ez év márciusa szeptembere között időszaki kiállítást, a bajai Éber művészcsalád képkiállítása volt látható a Nagy István Képtárban. A könyv- és folyóirat újdonságokat bemutató rovatban olvashatunk a Magyar Nemzeti Múzeum jubileumi gyűjteményes kötetéről, Domonkos Ottónak sokadik kézművesipar-történeti kötetéről, amely A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV-XIX. században címmel jelent meg, valamint a megújult Múzeumi Közleményekről. Szobrászok a gödöllői művésztelepen A tanulmányt írta és a katalógust szerkesztette: Nagy Ildikó. Kiad.: Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2003. 20 p. ill. A gödöllői művésztelepet bemutató tárlatokon mindig is szerepeltek szobrok, de a hosszabb-rövidebb ideig ott élő szobrászok munkásságáról még nem készült áttekintés. A múzeum kiállításával ezt a hiányt 284
