Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
No Múzeumi Hírlevél m A Kuny Domokos Múzeumnak ekkor még önálló épülete sem volt, csak 1954-ben kapta meg a tatai vár néhány termét. 1957-ben az összlétszám egy főből és egy félállású adminisztrátorból állt, a vár sem volt még teljesen a múzeumé, a földszinten például mezőgazdasági iskola volt. A könyvtár, melynek döntő többségét a piarista gyűjtemény múzeumba került darabjai alkották, egy kétajtós szekrényben éléiért. Ennek az anyagnak 1848 előtt kiadott példányai még ma is a könyvtár legértékesebb állományát jelentik. E 210 darabból álló együttesnek csaknem a felét (90 db) a történelemtudomány témakörébe tartozó munkák teszik ki, amiből 58 darab foglalkozik kifejezetten a magyar történelemmel. A második legnagyobb tételt az irodalmi, illetve a nyelvészeti tárgyú könyvek alkotják (43), ebből 23 szépirodalmi témájú. Jelentős számot képviselnek még a vallási tárgyú (26, ebből 3 Biblia) és a jogi (20) munkák. Ezeken kívül a gyűjtemény részét képezi még 9 földrajzi, 8 könyvészeti, 5 természettudományi, 3 a művészetek témakörébe tartozó kiadvány, valamint 2-2 filozófiai illetve általános társaságokkal foglalkozó könyv, továbbá egy-egy naptár és etikai témájú munka. A könyvtár gyarapításához hozzájárultak olyan személyek is, akik a két világháború között foglalkoztak a régi tárgyak gyűjtésével vagy csak voltak múlttal foglalkozó könyveik, majd később ezt az anyagot a múzeumnak eladták, illetve elajándékozták. így kerültek be könyvek híres műgyűjtőktől, Kállay Ödöntől és Lenhardt Györgytől. Amikor lehetőség volt rá hagyatékot is vásárolt a múzeum. Ezek közül kiemelkedett Révhelyi Elemér és Domyai Béla hagyatéka, de Szőke Béla könyvtára is megvételre került. Szintén jelentősen növelték az állományt a MNM Központi régészeti Könyvtárának duplumaiból a könyvtárunknak juttatott könyvek, folyóiratok. Ugyancsak szép gyarapodást értünk el az 1968- ban megjelent megyei múzeumi közlemények első kötetének a cseréje által. A múzeumi költségvetésen belül pedig ezekben az években mindig volt elkülönített keret, vásárlásra. Ebből sokszor nem csak a frissen megjelent munkákat vettük meg, hanem lehetőség volt a hiányok pótlására, aukciókon, antikváriumokban való vásárlásokra is. A 70-es évek elejére került a múzeum olyan helyzetbe, hogy a vásárlások már kiterjedtek a környékbeli országok régészeti folyóirataira. Amikor 1976-ban a múzeum irodái új helyre, az Angolparkban álló Kiskastélyba kerültek, akkor a könyvtár is ide költözött. 1971-ben született javaslat egy legújabb kori és munkásmozgalmi múzeum tatabányai létesítésére. Ez nemcsak a múzeum tárgyi gyűjteményét, hanem - igaz kis mértékben - a könyvtár vonatkozó részét is érintette. Nagyobb változást idézett elő a Nepomucenus malomban, 1982-ben megnyílt Német Nemzetiségi Múzeum létrejötte, mert ez az igen jelentős néprajzi állomány oda való átköltöztetésével járt. A természettudományos gyűjtemény speciális ágaként fejlődött a múzeum paleobotanikus gyűjteménye. Ennek a várban lévő raktára mellett egy munkaszoba lett kialakítva, és idekerültek a természettudomány témakörébe tartozó folyóiratok. A könyvtár említett tematikus részeinek más-más épületbe való elhelyezésével a cél nemcsak a muzeológusi munka hatékonyabbá tétele, hanem a Kiskastélyban lévő könyvtár régészeti, történeti, helytörténeti (ennek igen értékes része a XIX. század második feléből és a XX. század első feléből származó helyi újságok számai), művészettörténeti, irodalmi és művelődéstörténeti állományai, valamint szótárak, lexikonok. A múzeum költségvetése csak 1971 és 1982 között tette lehetővé, hogy a könyvtár élén szakképzett könyvtáros legyen. Ebben az időszakban történt meg a korábban csak könyvek gyűjteményeként funkcionáló anyag könyvtári rend szerinti elrendezése és a könyvek katalogizálása. Az 1848 előtt kiadott munkák elkülönítését a könyvtár többi részétől 1996-ban végezték el a városi Móricz Zsigmond Könyvtár munkatársai. A Kuny Domokos Múzeum Könyvtára jelenleg 29. 232 tételből áll, melyből a könyvállomány 23.055 tétel, a többi periodika. Dr. Petényi Sándor régész, a könyvtár megbízott kezelője 1996 óta Az egri Dobó István Vármúzeum kiadványai Végvár és ellátás Szerk.: Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Kiad.: Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum, Eger,.2001.276 p. ill. (Studia Agriensia 22.) Ez a kötet 1999-ben, Noszvajon tartott „Végvári konferencia" előadásait tartalmazza. A magyarországi végvárrendszer élelmezésével ez a konferencia foglalkozott először. A tanulmányok együttese fontos kérdését világítja meg nemcsak Magyarország és a Habsburg birodalom történetének, hanem új megközelítésekkel járul hozzá Európa önérték tudatának megértéséhez is. Perjés Géza, Domokos György, Etényi Nóra, Csijfáry Gergely, Kenyeres István, Pálffy Géza, Borbás Emese, Sarusi Kiss Béla a várellátás különböző oldalaira irányítják a figyelmet, többnyire újonnan feltárt források alapján széleskörű áttekintést nyújtanak. Meghaladják az eddigi ismereteket, és alapjai lehetnek az összes várfenntartási költségek országosan rendszerezett számbavételének. Újabb kutatásokat indíthatnak el. Megszólaltatják a várellátásban rejlő ma is eleven történeteket a végvári katonák étkezési szokásairól, a létszámok és fejadagok számszerűségeiről, a higiéniai viszonyokról, a korrupció elleni harcokról, a pénzügyi fegyelemről és arról, hogyan kerülte el a várnép az egyoldalú táplálkozás következményeit. 30
