Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
<m^úzEUMi Hírlevél дэ Alexander Clarot: Bajnai parasztos (1840-es évek eleje) SZENTENDRE Szabadtéri Néprajzi Múzeum Gyermekvilág Magyarországon 2003. november 2-ig Gyermekvilág Magyarországon című kiállításunk a magyarországi gyermekvilágból kíván ízelítőt nyújtani, a 19. század második felétől napjainkig követve a falusi és mezővárosi gyermekélet legfontosabb fordulópontj ait. Külön figyelmet szentelünk a gyermekjátékok közül azoknak, amelyek a megújuló hagyomány révén a mai gyerekek számára is fontosak. Kötődések - a vidéki Magyarország emlékezete 2003. szeptember 1. - 2004. május 31. A kortárs szentendrei művészek kiállítása az augusztusban megnyílt Skanzen-Galériában. SZOMBATHELY A száz éve született vasi nótárius feljegyzései - Csaba József tudósi és képi hagyatéka Savaria Múzeum Díszterme és Kamaraterme Látogatható 2003 okóberéig Az elmúlt évszázadban a Nyugat-Dunántúl kulturális és természeti értékeit feltáró gyűjtők közül igazán kiemelkedő Csaba József (\903-1983) életműve. Mind az életpálya, mind a tudományos forrásértékű gyűjtött anyag fontossága alapvetően indokolja, hogy megemlékezzünk az életútról, idén, Csaba József születésének századik, halálának huszadik évfordulója alkalmából. Csaba József a vasi Rába parton fekvő Csákánydoroszló községből származó, lényegében műkedvelő, de rendkívül alapos és sokoldalú dokumentarista, a java részt vasi vonatkozású természetrajzi, nyelvészeti, tudománytörténeti és nem utolsó sorban etnográfiai megfigyeléseivel, az azok alapján készített különféle, szám szerint 228 publikációjával a hazai tudományos élet meglehetősen széles köreiben váltott ki elismerést, írásai többek között az Aquila, a Természettudományi Közlöny, az Ethnographia, a Néprajzi Közlemények és a Magyar Nyelvőr oldalain olvashatóak. Csaba József gyermekkora óta rajongva bújta a könyveket. Már ifjú korában olvassa Herman Ottó és Chemel István madaras könyveit, ezek hatására kezd el mélyen érdeklődni a természet szépségei és az élet rejtett tartalmai iránt. 1922-ben ismerkedik meg Csárgey Titusszal, a Magyar Madártani Intézet igazgatójával és Vasvári Miklóssal, s ettől kezdve hatvanegy éven át, egészen haláláig külső munkatársa a Madártani Intézetnek. 1926-tól, mint szorgos természetbúvár lett szerzője az Aquilának, a Nimród Vadászújságnak és a Természet című folyóiratoknak. Az egykori Vasvármegye 1921 után Magyarország Jugoszlávia (1991-től Szlovénia) és Ausztria területeire került, illetve a hazai természeti élőhelyeken, falusi közösségekben, mintegy fél évszázadon át végzett rendszeres gyűjtései során az írásos feljegyzésit kiegészítve fényképfelvételeket is készített. Az elkészült fényképes dokumentációk forrásértéke már csak pótolhatatlanságában is rendkívül jelentős. A képek közül a Savaria Múzeum Néprajzi Osztályának Fotótára hétszázharminc felvételt kezel nyilvántartásban, a Természettudományi Osztály további háromszáz feletti számban, a Helytörténeti Osztály pedig harminckilenc fotóját őrzi. Tudománytörténeti vonatkozásban számos Vas megyével kapcsolatban állt természettudományos kutató életművével is foglalkozott. Ilyenek voltak: Chemel Kálmán, Chemel István, Hermann Ottó, Carolus Clusius, Molnár Lajos, Almásy György, Dabasy-Fromm Géza; hasonlóan a szomszédos Sopron és Zala megyékhez kötődve: Solymssy László, Smuk Antal és Fászl István. Csaba József a Rábavidék régészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyi emlékeit is gyűjtötte az általa tervezett csákánydoroszlói falumúzeum számára. Ez a terve a megfelelő kiállító helyiségek hiányában meghiúsult, 262
