Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© Benkhard Ágost: Pétisó pavilon, távlati kép (fotó Barka Gábor, Magyar Építészeti Múzeum) tovább színesítették a képet. Az anyag döntő számban az ideiglenes építészet dokumentumait tartalmazta: funkciójukat tekintve kiállítási pavilonok voltak. Emellett azonban szerepeltek közöttük kioszk-pavilonok, mulatóház, a XIX. századi építményekből is kaptak ízelítőt az érdeklődők: megjelentek olyanok, mint a kútház, a zenepavilon, a buszváró- és újságos pavilon is. A pavilonok történetének kezdete 1850-51- re tehető (Crystal Palace, London). A hazai kereskedelmi pavilonok őse a XIX. század eleji „városligeti dohányárus házikó" terve volt. 1885-ben épült meg az Iparcsarnok. 1896-os Millenniumi Ezredéves kiállításra egy historizáló „tündér-város" létesült a Városligetben. Az 1900-as párizsi Világkiállítás, mint „önálló állam és egységes nemzet” jelentek meg a pavilonjukkal. A kiállítás gerincét a két világháború közötti nemzetközi vásárok dokumentumai képezték. A háború utáni idők kiállítási gyakorlatából kevesebb, míg a szocialista-realista korszakból több dokumentáció maradt meg. Ennek ellenére a szerzők megállapították, hogy az 1956 után újraéledő kiállítási építészetünkből napjainkig bezárólag hiányos a múzeumi leltár. „Egy hiteles, a mögöttünk lévő XX. század második felének magyar építészettörténetét minden generáció számára újraalkotandó képének megírásához az eredeti dokumentumok múlhatatlanul szükségesek". A múzeum legújabb kiállítása az utóbbi három évszázad enteriőr művészetét mutatja be a múzeum gyűjteményeiben található művek alapján. A kiállítás a KÖH aulájában június 19-től szeptember 7-ig tekinthető meg. ЛZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény Szerk.: Horváth János. Kiad.: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2002. 215 p. ill. Kaposvár Rippl-Rónai József otthonaként került be a művészettörténet híres települései közé. A városban két nevezetes Rippl-Rónai élt. A festőművész mellett egy műgyűjtő is működött. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum műtárgy gyűjteménye, a másik Rippl-Rónainak köszönhetően, múzeumalapító célú hagyatékból származik. A nagy művész Ödön nevű öccse 1921- ben a halála bekövetkeztével, igen jelentős számú - festményekből, szobrokból, rajzokból, iparművészeti- és néprajzi tárgyakból álló - gyűjteményt hagyott Somogy vármegyére. Rippl-Rónai Ödön magánmúzeuma teremtett alapot a helyi múzeumi intézmény számára. Ez a rendkívül szép kiállítású könyv teljességre törekedve mutatja be a művész életét, a két testvér kapcsolatát, a gazdag gyűjteményt és annak sorsát. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések segítségével képet kaphatunk a századforduló és az azt követő évek művészeti életéről is. Első részében a gyűjtemény keletkezését, tartalmát és köztulajdonba vételéről olvashatunk. Megismerhetjük a művész öccsét, aki bátyja művészi törekvései során felélénkült szellemi környezetben maga is alkotó emberré vált. 2000. március 15-én nyílt meg a múzeum főépületének második emeleti teremsorában a „Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény”, mint állandó kiállítás. A hat teremben elhelyezett 140 darab képpel már a korábbinál nagyobb áttekintést kap a látogató a törzsgyűjteményből. A kötetben részletesen olvashatunk az egyes képekről, azok rövid történetéről. Földes Mária válogatást közöl Rippl-Rónai József festőművész öccsének, Ödönnek írott leveleiből. Kutatásai során bízott abban, hogy a festő írásos hagyatékában meg tudja ragadni azt a pillanatot, amely rögzíti Ödön gyűjtő szenvedélyének kezdetét, és képet formálhatunk arról, hogyan alakult ki gyűjtői szemlélete, milyen szempontok vezették gyűjteménye összeállításához. Munkája során körülbelül száz, Ödönnek szóló levelet sikerült felkutatnia. A válogatást azokból a levelekből állította össze, amelyek érzékletesen mutatják be Ödön és a festő bensőséges 246
