Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél Foerk Ernő: Víztorony tanulmányterve, 1902 (fotó: Barka Gábor, Magyar Építészeti Múzeum) tervezik a - hamarosan elkészülő múzeumi nyilvántartási adatbázissal együtt - könyvek számítógépes feldolgozását is. A múzeum szerzeményezése a saját pénzügyi keretéből történik, ez vonatkozik a könyvtári beszerzésekre is. Kiadványaik közül jelentős a Forráskiadvány sorozat, melynek eddig négy kötete jelent meg, 2001 óta évente. Az első és második kötetben a XIX-XX. századi jelentős magyar építész egyéniségeknek állítanak emléket. A harmadik és negyedik kötetben egy-egy kiemelkedő építész - Major Máté és Maróti Géza - emlékiratait közük. Kiadványaik sorát gazdagítják az általuk rendezett kiállítások katalógusai. Az alábbiakban bemutatjuk a múzeum eddig megjelent Lapis Angularis sorozat négy kötetét, valamint a Pavilon építészetről szóló kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötetet. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Szerk.: Hajdú Virág és Prakfalvi Endre. Kiad.: Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Bp., 1995, 380 p. ill. (Lapis Angularis I.) A kötettel egy sorozatot szándékoztak útjára indítani, Lapis Angularis cím alatt. A „szegletkő” megnevezés arra kívánt utalni, hogy a közölt szövegek, mint források, az építészettörténeti kutatás alapjaihoz tartoznak. A Magyar Építészeti Múzeum feladataiból következően az eltelt évek, évtizedek során lehetőségeihez mérten eredményesen gazdagította gyűjteményeit XIX-XX. századi építészetünk történetének tárgyi és írott anyagaival. Az összegyűjtött hagyatékok-tervek, építészrajzok, fotók mellett - számos esetben tartalmaznak olyan iratokat is, amelyekben az építészek egyrészt önéletrajzi jelleggel tekintenek végig pályájukon, másrészt megfogalmazzák az építészetről vallott nézeteiket, reflektálnak az építészet történeti kérdéseire. Az írásos anyagok harmadik nagyobb egysége a konkrét építési-építészeti tevékenységhez kötődik: pályázatok, bírálati jegyzőkönyvek, építési naplók, üzleti levelezés, stb. Ezekből korábban különböző kiállítási katalógusaikban már adtak közre válogatásokat. A sorozat első kötetében a XIX-XX. századi magyar építészet jelentős alakjainak elméleti írásaiból, önéletrajzaiból, visszaemlékezéseiből, leveleiből adnak közre. A szövegeket, a válogatást végzők bevezetője előzi meg. A további kutatás megkönnyítését szolgálja az adott építész-hagyatékok műtárgylistája. A kötet képanyagának válogatásakor arra törekedtek, hogy az egyes fejezeteket gyűjteményeik eddig ismeretlen darabjai illusztrálják. A kötetben szó kerül Hauszmann Alajos önéletrajzáról és hagyatékáról a Magyar Építészeti Múzeumban. Olvashatunk Maróti Gézáról és a múzeumban lévő kéziratáról, valamint részleteket adnak közre 1875-1941 közötti memoárjából. Megismerhetjük Kozma Lajos, Kotsis Iván életét és munkásságát. Megtaláljuk még a könyvben Borbíró Vigil levelét, Fischer József emlékezéseit és Gádoros Lajos önéletrajzát. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből Szerk.: Hajdú Virág és Prakfalvi Endre. Kiad.: OMvH Magyar Építészeti Múzeum, Bp., 1998. 505 p. ill. (Lapis Angularis II.) A kötet célját és feladatát tekintve megegyezik az 1995-ben kiadott munkában megfogalmazottakkal. A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményeire alapozva jelentetik meg továbbra is a sorozat második kötetét. Legfontosabb muzeológiai kötelességeik között tartják számon a rájuk bízott és gyarapítóit - gyarapítandó - építésztörténeti anyagok (tervek, fotók, kéziratok) forrásközlő feltárását és közreadását. Minthogy az adott vonatkozásban csak saját gyűjteményükre támaszkodnak, ez magyarázza a nyilvánvaló hiátusokat: ugyanis a jelen keretek között nem tekintették feladatuknak a kiválasztott építészek életművének átfogó és értékelő bemutatását. A közlések célja az építészettörténeti-műtörténeti feldolgozások tudományos hátterének kialakítását kívánta elősegíteni. A szemelvényezett dokumentumok, írásos hagyatékok illusztrálását is saját, csak többé-kevésbé teljes gyűjtéseikből válogatták, vállalva ezzel azt is, hogy nem minden esetben a legjellemzőbb, szakmailag a legindokoltabb kép került a szöveg mellé. A kötetben szereplő neves építészek (Foerk Ernő, Vágó József, Warga László, Fábián Gáspár, Molnár Farkas, Nyíri István) hagyatékába nyerhetünk bepillantást. Olvashatjuk életrajzukat, önéletrajzukat, levelezésüket. A gazdag képanyag méltó kiegészítésül szolgál e jelentős személyiségek bemutatásához. 244
