Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél Közhasznú információk Díjak, kitüntetések Az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat Elnöksége dr. Kecskeméti Tibornak, a Magyar Természettudományi Múzeum címzetes igazgatójának kiemelkedő és eredményes földtani ismeretterjesztő tevékenységéért a Bugát Pál-Szentágothay János emlékérmet adományozta. Személyi hírek A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum eddigi igazgatója dr. Ferenczy Mária, aki 1988 óta vezette az intézményt, 2003 elején nyugdíjba vonult. Utódja Renner Zsuzsanna indológus, aki 2003 februárjában vette át a Hopp Múzeum és a Ráth György Múzeum igazgatását. Történész-orientalistaként végzett az ELTE történekem-angol-indológia szakán, s egyetemi tanulmányainak befejezése óta, tizenkét éve dolgozik a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, ahol az indiai és a délkelet-ázsiai gyűjtemény kurátora. Ф A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatóságának vezetője 2003. július 1-jétől dr. Dám László etnográfus, aki korábban a nyírbátori Báthori István Múzeum igazgatója volt. Kinevezése öt évre szól. A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Nógrád Megyei Múzeum alapító okiratának módosításával létrehozta a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezetet. A közgyűlés 2003. június 1 -jétől megbízta dr. Szvircsek Ferencet a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet vezetői és - az okirat módosítása szerint - a megyei múzeumként kijelölt Nógrádi Történeti Múzeum igazgatói feladatainak ellátásával a kiírásra kerülő pályázat eredményes lezárásáig. A közgyűlés visszavonta dr. Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató megbízását. A Pásztói Múzeum új-régi igazgatója dr. Fiír János (természettudományos-muzeológus), a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum új megbízott igazgatója Majcher Tamás (régész), a Palóc Múzeum új megbízott igazgatója Molnár Ildikó (néprajzos). Füköh Levente, a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója a Debreceni Tudományegyetemen eredményesen habilitált mint a biológiai tudományok egyetemi magántanára. Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a Magyar Építészeti Múzeumot és gyűjteményét 1968-ban alapították a múzeumot, amely akkor az Országos Műemlékfelügyelőség (OMF) Gyűjteményi Osztályának keretein belül működött. 1975-ben kelt alapító okirata szerint országos gyűjtőkörű múzeum, fenntartója továbbra is az OMF (később OMvH, ma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal). A múzeum első négyéves működéséről megjelent összefoglalóban az olvasható, hogy az OMF száz évre visszatekintő gyűjteményei, köztük is a Tervtár, Fotótár, és a ma már mintegy 30 ezer kötetet számláló könyvtár csak a szakemberek által ismert, a nagyközönség előtt azonban máig ismeretlen muzeális anyagot rejt. A gyűjtemény fejlesztési lehetőségei nagymértékben bővültek a múzeum megalakulásával. Gyűjtési körét meghatározva, lehetőség nyílt arra, hogy az eddig még lappangó, a magyar építészettörténetre és műemlékvédelemre vonatkozó mindennemű muzeális anyagot, többnyire vásárlások, részint ajándékozás, esetleges leletmentés útján a múzeum számára megszerezzék és feldolgozzák. Már az első négy évben sikerült nagy magyar építészek nagyrészt feldolgozatlan és alig rendezett hagyatékainak a felkutatása. A családi hagyatékok anyagában fellelhetők voltak a XIX. és XX. századi hazai építészettörténeti dokumentumok, amelyek egymás utáni elhelyezésével kialakulhatott az a váz, amely az elméleti munkát megalapozó, kézzelfogható terv- és dokumentumanyagot alkotja. A sor Hauszmann Alajos anyagával kezdődik és folytatódik Möller István, Foerk Ernő, Roth Miksa, Sebestyén Artúr, Györgyi Géza, Arkay Aladár, Wälder Gyula, Borbíró Virgil, Györgyi Dénes, Gregersen Hugó, Weichinger Károly, Kaesz Gyula, Árkay Bertalan, Sztehb Lili és végül Weiner Tibor rajzaival. A jelentős építészek hagyatékai mellett számos egyéb, építészettörténeti szempontból érdekes és értékes terv, irat, könyv, fotó és tárgyi emlékekkel gyarapodott a gyűjtemény. A következő négyéves időszakban (1973- 1981) nemcsak fontos szervezeti változások jelezték a múzeum továbblépését, hanem a gyűjteményi anyag mennyiségi és minőségi gyarapodása, több sikeres kiállítás megrendezése. A gyarapodás gerincét továbbra is a teljes életműveket átfogó építészeti hagyatékok megszerzése jelentette. Jelentősen gazdagította a gyűjteményt az Igazságügyi Miniszté-242
