Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
miiTiizEUMi Hírlevél.® A project eredményét CD-ROM-on fogják megjelentetni, és útmutatóként ajánlják olyan természettudományi egyetemek számára, ahol posztgraduális „kulturális örökségvédelmi szakmérnök” képzést szeretnének indítani. A tervek szerint a fenti képzés PhD fokozat megszerzésének keretében történne. Feltétel: természettudományi egyetemi diploma (kémia, biológia, fizika, geológia, mérnöki tudományok) A képzés időtartama: 3 év, összes kredit értéke: 180 ECTS • Kötelező tantárgyak (11 főtantárgy) összesen 60 ECTS • Speciális tantárgyak (választhatóak, egyes egyetemi tanszékek szakirányához szabottan) összesen 15 ECTS • Kutatási program 105 ECTS • PhD disszertáció elkészítése Az a természettudományos szakember, aki teljesítette a fenti programot és sikeresen megvédte disszertációját „kulturális örökségvédelmi szakmérnök" („conservation scientist”) végzettséget szerez. A tanterv felépítése: A tanterv 11 alaptantárgyból áll, amelyek különböző ECTS kreditértékkel rendelkeznek: • Történelmi és kortárs anyagok és technológiák. • Kulturális javak vizsgálatának tudományos módszerei. • A környezet hatása az anyagokra, lebomlás és öregedés. • Megelőző konzerválás. • Konzerválási eljárások. • Gyűjtemények és műemléki helyszínek igazgatásának alapjai. • Kulturális javak dokumentációja. • A konzerválás-restaurálás alapjai. • Bevezetés a restaurátor társadalomba. • A kulturális örökséggel kapcsolatos törvényi szabályozások. • A művészettörténet áttekintése. A tantárgyak formai felépítése azonos: • A tantárgy címe • Bevezetés • A tantárgy célja • A képzéstől várható eredmények • Oktatási forma • Az oktatóktól elvárt végzettség, szaktudás • Időtartam, megszerezhető kreditpontok • Kiértékelés • Tartalom • Szakirodalmi válogatás A CD-ROM anyaga eredetileg angolul készült, de minden résztvevő ország nyelvére (így magyarra is) lefordítják. Tartalmazza all alaptantárgyból álló tantervet, és néhány fontos tudnivalót (A résztvevő intézmények és munkacsoportok nevét, a program ötletének felmerülését, a project indulása előtti ülések jelentéseit, a munka céljának rövid összefoglalását, a munkamegbeszélésekről készült beszámolókat és a project hivatalos záróbeszámolóját) Kísérletképpen elkészítették két kisebb egység (a „Kulturális javak vizsgálatának tudományos módszerei” c. tantárgyon belül a „Vizuális vizsgálatok" és a „Kolorimetria") Internetes távoktatási formáját, amit hat héten keresztül teszteltek több ország hallgatói. A CD-ROM ezt az oktatási anyagot is tartalmazza. Kissné Bendefy Márta Egyetemes klasszikus és nemzeti múlt Kutatás az antikvitás modern recepciótörténetéről Collegium Budapest Amennyi modernitás, annyi antikvitás (Multiple Modernities, Multiple Antiquities) címmel kezdődött szeminárium sorozat a Collegium Budapestben. Idén már három alkalommal hangzottak el előadások, amelyek nyomán pontosan meghatározásra kerülhet az a Klaniczay Gábor koordinálta program, amellyel a Collegium valamint a társult magyar és külföldi kutatók az amerikai Getty Alapítványhoz kívánnak további támogatásért pályázni. A kutatás az antikvitás modern kori befogadás-története köré épül. A modern nemzet fogalma és a bürokratikus állam gyakorlata a 18. század végétől egyaránt nagyban támaszkodott a történeti múlt, s ezen belül az antikvitáshoz való viszony értelmezésére. A klasszikus antikvitás Winckelmann-i tisztelete mellett szerepet játszott a római, a különböző ókori keleti, sőt a germán-kelta, szkíta és más, „proto” nemzeti antikvitások folyamatos újraértékelése. Nem egy kultúra - így a magyar is - nagy súlyt helyezett a saját középkori mintáira, amelyek mintegy „pót" antikvitás feladatát látták el a közösségi identitás alakításában. Bizánc, Egyiptom, India, a zsidó illetve az arab keleti múlt mind további alternatívákat kínáltak az antikvitás hellén normájához. A mostani kutatás lényege, hogy feltárja az antikvitásról alkotott képünk sokszínűségét, s en-
