Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
im^TúZEUMI J/^ÍRLEVÉLJ© ahol - mellőzve az egyébként erősen rongáló gépi harangozást - kézzel és lábbal kongatják a különböző harangokat. Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki J. Bossin (Németország) előadása az Európát mára meghódító amerikai óriás harangjátékokról. A harangozógépek és toronyórák hazai helyzetéről Kovács J. adott tájékoztatást. B. Túrok Margit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 14 harangot levédő határozatát és annak dokumentálási munkáját, valamint az Öntödei Múzeum igazgatónője, Lengyelné Kiss Katalin a múzeum birtokában levő (Patay-féle) harang adatbázist, annak kezelését és közkinccsé tételét ismertette. Összességében az elhangzott előadások széleskörű információt adtak a harangkutatás mai helyzetéről Európában, sőt azon kívül is, és a résztvevők részt vehettek a harangjáték koncerteken. Növelte az ankét színvonalát az a szakmai tanulmányút, amelynek során a gyöngyösi és egri városnézés mellett a gyöngyöstarjáni repedt középkori harangot és a hevesi plébániatemplomban kiállított, szintén középkori harangot tekinthették meg dr. Patay Pál részletes ismertetésének kíséretében. Klug Ottó A MAMUTT 2003. évi tanácskozásáról Esztergom, Duna Múzeum 2003. június 18-20. 2000. november 21-én a Magyar Nemzeti Múzeumban megalakult a Magyar Múzeumi Történész Társulat (MAMUTT), mint közhasznú tevékenységet végző társadalmi szervezet. Elén a közgyűlés megválasztotta öttagú elnökség áll, melynek tagjai országos régiókat képviselnek. A Társulat célja, hogy tevékenysége révén elősegítse a magyar történeti muzeológia fejlesztését, hozzájárulva ezzel a magyarországi és határon túli magyarság történeti emlékeinek megismertetéséhez, közkinccsé tételéhez. Ezek megvalósítása érdekében segíti a múzeumi történeti gyűjtemények és történészek munkáját feladataik megoldásában, részt vesz a történész-muzeológus szakemberek képzési programjának kialakításában. Rendszeresen szervez tudományos konferenciákat, vitaüléseket, gyűjteménylátogatásokat, tanulmányutakat és szükség esetén anyagi támogatással is segíti az fentieken való részvételt. A tagok szakmai publikációs lehetőségeinek bővülése érdekében évente megjelenteti a szakterület tudományos évkönyvét Történeti Muzeológiai Szemle címmel, melynek összeállítását szerkesztőbizottság végzi. A Társulat székhelye: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. Tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki, vagy amely az Alapszabály előírásait magára nézve kötelezőnek elismeri és azokat betartja. A MAMUTT-ba belépni belépési nyilatkozat kitöltésével lehet, amelyet az Elnökség fogad el és gondoskodik a tagok nyilvántartásba vételéről. Az éves konferenciára 2003. június 18-20. között került sor, idén az esztergomi Duna Múzeumban. Témakörök: Történeti adatbázisok és informatika • Csepeli György (IHM pol. államtitkára): A múzeumok és a Nemzeti Digitális Adattár • Bircher Erzsébet (Központi Bányászati Múzeum, Sopron): Több múzeum hálózatos adatbázisa • Tószegi Zsuzsa (OSzK Digitális Könyvtár): Szerzői jogok az internetes adatbázisokban • Holló Szilvia (BTM): Térképtörténeti adatbázis budapesti gyűjteményekben (BTM és filiái) Történettudomány és tudománytörténet • Frisnyák Zsuzsa (MTATTI): A tudománytörténeti eredmények integrálása a történettudományba • Gazda István (Magyar Tudománytörténeti Intézet): Tudománytörténet kontra történelemtudomány • Tóth János (MOM, Zalaegerszeg): A műszaki muzeológiáról A „legeslegújabb kori" tárgyak gyűjtése • Nagy László Gábor (NKÖM): Mit gyűjtsünk napjaink és legközelebbi múltunk tárgyaiból • Sári Zsolt (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre): A legeslegújabb kor építészete és tárgykultúrája (tájegység a szentendrei skanzenben) • Fűrészné Molnár Anikó (Tatabányai Múzeum): Tárgyak a 20. század végéről - egy átalakuló világ rekvizitumai • Bencze Géza (Országos Műszaki Múzeum): Egy történelmi tárgy többféle megközelítése A leghevesebb vita a legeslegújabb kori tárgyak gyűjtéséről tartott előadások meghallgatása után bontakozott ki. Figyelemre méltó volt Bencze Géza referátuma, amelyben a vasfüggöny igazi darabjait próbálta fellelni a múzeumokban. Az annak idején tucatárunak számító darabot három múzeum tartotta 233
