Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
©l^úzeumi Hírlevél J© amikorsaját, a magyar egyetemes tudomány, közgondolkozás érdekében álló céljait, tevékenységét tekinti át, nemigen tudja azt egyetlen bekezdésben megtenni." Mészáros Tamás a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek kialakulását és fejlődését kísérte nyomon. Arra kereste a választ, hogyan lett a múzeumnak ajándékozott kis ásványgyűjteményből az alapítás 200. évfordulójára az ország messze legnagyobb, világviszonylatban is értékelt, közel 10 millió példányt féltve őrzött gyűjteménye. Nagy Béla a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia, Dank Viktor pedig ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Társulat korai kapcsolatait vetette össze. Kecskeméti Tibor és Szél Győző megemlékezett a múzeum természettudományi tárából az idők folyamán kikerült közel negyven akadémikusról, akik a geológia, botanika, zoológia területén értek el kimagasló eredményeket. Mahunka Sándor a Magyar Természettudományi Múzeumban a hagyományos múzeumi feladatokon túl a kutatásról és annak eredményeinek közzétételéről írt. Megismerhetjük a folyóiratból a múzeum egy-egy tárát, (Állattár, Növénytár, Ásvány- és Kőzettár, Föld- és Őslénytár és az Embertani Tár) azok történetét, szervezési formáját, tudományos tevékenységét. Korsós Zoltán a múzeum épületterveiről szólt, az intézmény kétszáz éves története során számtalan helyen voltak a gyűjtemények. Úgy tűnik, a jelenlegi régi-új önálló épülettel valósulhatott meg a múzeum régi álma. Természetesen a megemlékezés kapcsán nem maradhattak ki a hajdani nagy vadászokról, gyűjteménygyarapítókról, kiemelkedő gyűjtőkről és mecénásokról való megemlékezések sem. Olvashattunk még a természettudományi kiállítások evolúciójáról, régi leltárkönyvek érdekességeiről, a környezettel való harmóniára való törekvés megvalósításáról a természettudományban, különgyűjteményekről és könyvritkaságokról. A 200 éves visszatekintés mellett a jövőbe vetett hitet, az eszme továbbvitelét is szimbolizálja az az írás, amely a múzeum tudóspalánták klubjáról - a tehetséggondozásról szólt, végül pedig hírt kaphattunk a természettudományos muzeológusok legutóbbi konferenciájáról. Háztörténetek Német sorsok a Duna mentén írták: Fatuska János, Sauerbrei, Klaus, Lakner Mónika, stb. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2002. 32 p. ill. Az ulmi Donauschwabisches Zentralmuseum által koordinált és rendezett Háztörténetek - Német sorsok a Duna-mentén kiállítás tizenkét Duna menti lakóház és lakóinak bemutatásával tárja elénk a 18-19. században Délkelet-Európába települt dunai svábok történetét és kultúráját. A házak sorsa, a lakók élettörténete jól megvilágítja hogy Európa e régiójában milyen meghatározó szerepe volt a migrációnak, a különféle etnikumok együttélésének és a politikai változásoknak. 2001 őszén Martin Rosswog fotóművész lefényképezte a kiválasztott házakat, s ezáltal a kiállítás a mai életkörülményekről is átfogó képet nyújt. A kiállítás a Donauschwabisches Zentralmuseum munkatársának koncepciója és útmutatásai alapján, nemzetközi együttműködés keretében jött létre. A német munkatársak mellett és más környező ország múzeumai mellett magyar részről részt vett a munkában a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a tatai Német Nemzetiségi Múzeum, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum is. A kiállítás valamennyi háza szerepel a Martin Rosswog fotóival illusztrált és a házakról rövid leírást adó német nyelvű kiadványban, melynek négynyelvűek a képaláírásai. A Néprajzi Múzeum a kiállítás bemutatása alkalmából jelentette meg ezt a füzetet, melyben a Magyarországon felállított négy épületnek, a veszprémi, hartai-, cikói- és csávolyi háznak és lakóinak története olvasható. A katalógus végén jegyzék tartalmazza a kiállításban látható magyarországi tárgyakat. A tatai múzeum története (1912-2002) Szerk.: Fülöp Éva - Kissné Cseh Julianna. Kiad.: Kuny Domokos Múzeum, Tata, 2002. 152 p. ill. A tatai múzeum 2002-ben a múzeum történetére emlékező rendezvény-sorozatot szervezett. Az évi időszaki kiállításainak sorában elsőként a Képzőművészeti Gyűjtemény anyagából nyílt tárlat 50 év képzőművészete címmel, amely a múzeum gyűjtőterületének megfelelően, összefoglaló jelleggel, a megye kortárs képzőművészetének kiemelkedő alkotásait mutatta be. A múzeumi rendezvények sorában, az év időszaki kiállításaként, másodikként a múzeum történetét bemutató tárlat nyílt. A kiállítás a múzeum és az egyes gyűjtemények történetét dolgozta fel, s a gyűjtőmunka és a kiállítási koncepciók változásait is elemezte. Az időszaki kiállításhoz konferencia is kapcsolódott, amelyen az egykori piarista gyűjteményből kiépülő városi intézmény történetének fázisait ismertették az előadók - a piarista rend és a muzeo-212
