Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-06-01 / 6. szám

<3k JTúZEUMI J^ÍRLEVÉLi® /Frühe Burgen in Westfalen 14./ 39.111 581/2002 Jirán, Lubos: Die Messer in Böhmen. Stuttgart, Stei­ner, 2002. VIII, 88 p. 41 t. 28 cm /Prähistorische Bronzefunde. Abt. VII. Bd. 5./ К 7/2003 Joachim, Hans-Eckart: Porz-Lind. Ein mittel- bis spätla­­tenezeitlicher Siedlungsplatz im „Linder Bruch" (Stadt Köln). Mit Beitr. von Renate Gerlach et al. Mainz, von Zabern, 2002. 258 p. 1131. 81. mell. 28 cm /Reinische Ausgrabungen 47./ R 919/2002 Materialy z I sesji naukowej Uniwersytec kiego Cent­rum Archeologii Sredniowiecza i Nowozytnosci. Torun, 21-22 listopada 1992 roku. Red. Jerzy Olczak. Tomii, Uniw. M. Kopernika, 1995.198 p. 24 cm /Archaeologia historica Polona 1./ 39.367 727/1999 Magyar múzeumi kiadványok Összeállította: Sárközy Gabriella A kalocsai pota nyelvjárássziget (Tanulmányok) Kuczy Károly: A pota nyelvjárásról. H. Tóth Tibor: A Kalocsa környéki (az ún.pota) nyelvjárás. Kiad.: Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2002. 102 p. ill. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 7. Szerk.: Romsics Imre) Ajellegzetes nyelvjárással és egyedülálló népművé­szetével jól körülhatárolható pota néprajzi csoport a néprajztudomány különleges figyelmét élvezi. Ép­pen ezért meglepő, hogy Kalocsa városa soha nem foglalkozott a történelmének és néprajzának monog­rafikus feldolgozásával. A helytörténeti kutatás nap­jainkig adós maradt ezzel. Néhány résztéma kutatása jutott csak el a kellő mélységű vizsgálatig, s ezek kö­zött vannak olyanok is, amelyeket még nem publikál­tak. Ilyen kutatási terület a településnéprajz, a népvi­selet, a népzene, a táplálkozás egyes területei, a kora újkori népesedés, a történettudományok köréből pedig a középkori és a kora újkori érsekek élete. A kalocsai nép kultúra megmentésének sorába tartozik Kuczy Károly a pota nyelvjárásról írt dolgozata is. Munkájának előzménye is volt, a Bács-Kiskun Me­gyei Művelődési Ház az 1960-as években házi sok­szorosítással évente adta ki egy-egy tanulmányköte­tét. Ezek a megye, de főként Kalocsa környéke és a Kiskunság embertani, történeti, néprajzi, népnyelvi kutatásainak eredményeit tartalmazták. Kuczy Károly dolgozata a sorozat első számában jelent meg 1962- ben „Homokmégy nyelvjárása” címmel. Akkor még a település nyelvjárásaként tárgyalta az anyagot. Az eltelt idő alatt bővült és mélyült a szerző anyagisme­rete. A legfőbb felismerése az volt, hogy a pota nem sértő szándékú csúfolódás „még ha a kalocsaiak oly­kor annak veszik is” hanem a török hódoltság után, a honfoglalók maradékára szerveződő újkori fiatal népcsoport megnevezése. H. Tóth Tibor a kiskunsági régió nyelvjárásai vizsgálati eredményeinek egyik fejezetét adta közre a kötetben. Elemzésében Kalocsa és környéke népének sajátos arculatú nyelvjárását mutatta be vázlatosan, majd kitért arra, hogy a nyelv­járásjellemzőinek hátterében milyen településtörté­neti, történelmi, nyelvjárás- vagy nyelvkeveredési mozzanatok állhatnak: azaz megpróbált a nyelvjárás eredetére vonatkozóan is következtetéseket levonni. A tanulmánykötet Kuczy Károly és H.Tóth Tibor egy-egy írásával hiánypótló ugyan, mégsem vállalkoz­hatott a kalocsai nyelvjárással kapcsolatos minden egyes kérdés megválaszolására. További kutatásokra van szükség, melyek a nyelvjárás elemzése mellett felvetik a kalocsai tájszótár összeállításának és kiadá­sának szükségességét is. Pécsiné Ács Sarolta: Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén 2. jav. kiad. Kiad.: a Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2002. 123 p. ill.(Kalocsai Múzeumi Értekezések 6. Szerk.: Romsics Imre) Különböző történelmi korszakok és különböző fej­lettségű társadalmak gyerekeinek játékai között sok hasonló vonás található. Pedig itt az időbeli és térbe­li eltérések olyan nagyok, hogy átvételről alig lehet szó. Inkább a gyermeki lélek azonos sajátosságaival állunk szemben. Az egyetemes gyermeki játékkin­csen belül természetesen vannak eltérő vonások, amelyek a nemzeti jellegzetességeket tükrözik. Ha egyes nemzetek népi gyermekjátékaiból tevődik össze az egyetemes gyermekjáték-kincs, akkor egy-egy ország területén belül a tájegységek sajátos viszonyai között kialakult népi gyermekjá­tékok alkotják a nemzeti gyermekjáték-kincset. A szerző könyvében a mindinkább hagyománnyá váló népi gyermekjátékokat Kalocsa vidékéről gyűjtötte össze. A népi játékok gazdag sora tárul az olvasó elé, 209

Next

/
Thumbnails
Contents