Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© GYŐR Győri textiltervezők csoportos tárlata Váczy Péter-gyűjtemény időszaki kiállítótér 2003. május 2. - július 6. A komoly textilipari tradíciókkal rendelkező Győrben korábban több textilüzem is működött, amelyek napjainkra, a társadalmi átalakulások során megszűntek vagy összeolvadtak. A kiállításon szereplő hét győri származású ipari textiltervező művész a Graboplast Rt., az Uniontext, a Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt. és a Gardénia üzemek kötelékében dolgozik. Bemutatott textil alapú tárgyaik -a szőnyegtől a tapétáig- széles skálán reprezentálják a korszerű ipari tervezés egyéni útjait, sajátos műfaj adta lehetőségeit. A tárlaton a szakma által jól ismert, külföldi és hazai kiállításokon és pályázatokon évtizedek óta jelentős eredményeket elérő művészek mellett (Molnár Mária, Kustán Melinda, Fehémé Markó Kamilla) a fiatalabb generáció is helyet kapott (Péntek Anita, Müller Péter). MONOK Zempléni gyermekjátékok Kossuth Emlékmúzeum 2003. március - 2003. október A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma néprajzi gyűjteményében számos népi játékszer található. Ebből a gazdag anyagból válogatunk a sárospataki múzeum monoki filiájában rendezett kiállításhoz. A kiállított játékok jelentős részét Dankó Imre, a Rákóczi Múzeum egykori vezetője gyűjtötte 1955- ben. A múzeum vonzáskörzetébe eső falvak iskoláiban megszervezte, hogy a gyerekekkel készíttessék el a tanárok a legkedvesebb játékszereiket. Sok helyen készültek így játékszerek, amelyekből, először mindig helyben készült egy-egy kiállítás. Végül az anyag legjavából, Sárospatakon a Rákóczi Múzeumban készült egy nagy sikerű kiállítás 1955-ben. A néprajzi gyűjtemény ezen anyaga azóta nem volt kiállítva, így ez az első alkalom, hogy újra megtekintheti a nagyközönség. A játékszerek mellett látható a kiállításon számos gyermekrajz is, melyeket Legkedvesebb játékaim címmel készíttettek szintén a zempléni iskolásokkal. Ezek egy részét 1950-ben Bakó Ferenc múzeum igazgató felhívására, főként alsó tagozatos gyerekek rajzolták. 20 évvel később, Janó Ákos megismételte a környék játékkincsének rajzos gyűjtését. A két időpontban született rajzokon jelentős eltérések látszanak. Míg az ötvenes évek rajzain a hagyományos játékkincs jelenik meg, addig az 1970-ből származó rajzokon jól érzékelhető az a nagyfokú változás, ami lezajlott a gyermekek játékkészletében. Ekkor már erőteljesen hatottak a gyerekek játékaira az iskolában tanult nemzetközi játékok (foci, kézilabda, ping-pong stb) és egyre jobban elterjedtek - a szabadban játszott, sokféle közös játék helyett,- a szobai használatú bolti játékszerek (építőkocka, villanyvasút stb). Megjelent a mesekönyv mellett a TV is, mint kedvenc „játék”, azaz időtöltés. Az 50-es évek rajzai és a tárgyak jól kiegészítik egymást, hiszen számos játékhoz nem tartozott játékszer, gondoljunk csak az énekes-táncos játékok gazdagságára, a kicsik mondókáira vagy más egyéb ügyességi,mozgásosjátékokra (pl. „lefutózás", „csidulázás” látható a rajzokon). A kiállított tárgyak a múzeum gyűjteményében lévő közel 400 játékszerből adnak ízelítőt. A tárgyak zöme a paraszti kultúrához kapcsolódik, polgári játékszerek nem találhatók a gyűjteményben. Egy olyan játékkincsből kapunk válogatást, amelyeket még az előző generációk hagytak a gyermekekre. A tárgyak vallanak a régi falusi társadalom rendjéről, életmódjáról, és a gyermeki élet változatos, aktív formáiról. KECSKEMÉT A ló művészeti anatómiája -Szunyoghy András grafikus Kecskeméti Képtár földszint 2003. május 15-től A művész több szállal is kapcsolódik Kecskeméthez. Az 57 éves alkotó elsősorban nagysikerű alkalmazott grafikai munkásságának bemutatására helyezi ezúttal a hangsúlyt (természetesen ezen keresztül érzékeltetve pedagógiai és alkotói munkamódszerét is). ,A ló művészeti anatómiája" immár a harmadik kiadásánál jár. Az először Németországban kiadott „Rajziskola” című könyve 9 nyelven jelent meg, s az ember mellett 11 állat (pl. kutya, oroszlán, szarvasmarha) anatómiáját mutatja be több rajzban is Szintén több nyelvre lefordították az először 1999- ben megjelent „Az ember anatómiáját”, melyben az az „újítás”, hogy minden izomnál megmutatja, hogy honnan ered és hová tapad, valamint hogy hogyan mozgatja az adott részt. (A kiállításon az anatómiai rajzokat csontvázakkal tesszük élményszerűbbé.) 190
