Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
m^úzEUMi Hírlevél Oberfrank Pál, Sipos András és Szerémi Zoltán - interaktív módon játszottak: egy cseh sörözőben rendszeresen összejönnek a haverok, sörözgetnek, s megelevenedik Hrabal egyetlen véget nem érő mondatból álló története, miközben a Sej, haj Rozi, vasárnap kirándulunk kezdetű ominózus dalt adják elő különféle zenei stílusokban, hangszerekkel is kísérve. A söröskorsókból a közönség soraiba is jutott. A további megzenésített versekre vágyók Arany János legkedvesebb dalaiból hallgathattak egy csokorra valót a Musica Historica együttes tolmácsolásában. A díszterem záróprogramja Kishonti Ildikó sanzonestje volt, élvezhettük a művésznő telt hangját és dszesszes előadásmódját. A majális alkalmából múzeumunk különleges kiállításokkal rukkolt elő. A Lotz-teremben olyan relikviákat, apróságokat, személyes tárgyakat állítottunk ki, amelyek a tárlatainkban nem szoktak helyet kapni: láthattuk Kölcsey gondolkodószékét, Ottlik íróasztalát, Babitséк dominóit, Szendrey Júlia halotti haj tincsét vagy Németh László vérnyomásmérőjét. A Kaputárlat régebbi rendezvényeinken készült fotókból állt össze, az így kertelnek ők! a palota falán írókat, költőket vonultatott fel kerti közegben. Ehhez játék is kapcsolódott, fel kellett ismerni a képeken szereplőket, s az első három helyezett hazavihette a kiállítás darabjait. A Toalett-tárlat a földszinti mosdó előterében kapott helyet, a múlt század elején használatos tisztálkodási szereket és öltözködési kellékeket vonultatott föl: hölgyektől például hajkefe, fésű, hajtűk, púdertartó szelence, parfümös üveg, parfümfújó, arcpirosító, hajháló, fülklipsz, gyöngysor, férfiaktól bajuszkötő, férfi hajháló, késes borotva, pamacs, arcszappan, keménygallérok, kézelők, borotválkozó tükör sorakozott a tárlókban. A falakon divatképek, reklámplakátok, újságreklámok színes másolatai voltak láthatók. A nap folyamán két karikaturista, Békési Joe és Zsoldos Péter „gyorsportrékat" készített az írókról, költőkről, irodalmárokról, s a vállalkozó szellemű látogatókról. Este rögtönzött kiállításon tettük közzé huszonnégy karikatúrájukat írók görbe tükörben címmel, amit Fráter Zoltán irodalomtörténész nyitott meg. Bízunk benne, hogy egész napos programsorozatunk minden korosztály számára tartogatott érdekes és kellemes pillanatokat, s a következő évben újra meg szeretnénk rendezni az irodalmi majálist, nem titkolva hagyományteremtő szándékunk. Sulyok Bernadett s % időszaki kiállítások BUDAPEST Párizs divatja Budapesten Párizs és Budapest a divat tükrében 1750-2000 Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2003. május 30. - szeptember 28. „Sohasem lesz divat Párizs nélkül, míg Párizs fennáll"- írta Holzer Andor 1922-ben, a Magyar Divatiparban. A divat központja a 17. század közepe óta Franciaország volt. XIV. Lajos, a Napkirály Európa legfényesebb udvarát alakította ki, melynek pompáját mintának tekintette minden uralkodó. A 18. században XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Mária Terézia leánya, Mária Antoinette. A19. század közepén is Párizsra figyelt a világ, az elegáns császárnéra, III. Napóleon hitvesére, Eugéniára, akit Erzsébet osztrák császárné és magyar királynéval együtt a világ legszebb asszonyának tartottak. Az előkelő társaság zárt volt, asszonyai kerülték a feltűnést, amit annál inkább kerestek a kurtizánok. Párizs divatját a félvilági hölgyek határozták meg, akik igyekeztek pompájukkal egymást túlszárnyalni és a világot utánzásra késztetni. Cleo de Merode kétoldalt elválasztott, fülére fésült hajviseletét fél Európa utánozta, ezt Rippl Rónai József szép festménye, a „Cleo de Merode rokona” is bizonyítja. A kép modellje persze nem volt rokona a híres szépségnek, de megjelenésében őt igyekezett utánozni. A 20. század a nagy művészszabók és tervezők kora, a sort az orosz balett mecénása, az avantgarde művészek barátja Paul Poiret kezdte, őt követte a század legmerészebb gargonne-ja, azaz fiús lánya, Gábriellé (Coco) Chanel, akiért Cocteau és Picasso rajongott, s aki megteremtette a nőies, elegáns dolgozó nő típusát. A harmincas években jelent meg Elsa Schiaparelli, aki Salvador Dali baráti köréhez tartozott és szürrealista módon alkotta meg ruháit, néhányszor a mester ötleteit jelenítve meg ruháin. AII. világháború utáni nagyok, a New Look atyja, Christian Dior, vagy a mindig megújuló és mindig izgalmas Yves Saint Laurent. A hatvanas évektől kezdve számos tervező nevét tanultuk meg a vállalatbirodalmat építő Pierre Cardintől - aki elsőként nyitott keletre, s így Budapestre is -, Christian Lacroix-ig, Gaultierig, Castelbajac-ig. 186
