Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
m^úZEUMi H írlevél да 1. Czóbel Béla: Pihenő nő, 1919 vászon, olaj, 69x74 cm Jelzés Leltári szám: 79.1 Származás: vásárlás 1979 előtt, párizsi magángyűjteményből. Narancsos meleg színű kanapén ülő, kékeslilás ruhájú, barna hajú no, szembeforduló arccal, félig fekvő pózban ábrázolva. Jobb kezével a párnát szorítja alulról, bal kezét feje fölött emeli keresztbe a párnára. Czóbel berlini korszakából. 2. Czóbel Béla: Kalapos nő, 1920-as évek vászon, olaj, 79x64 cm Jelzés Leltári szám: 80.19 Származás: vásárlás 1980-ban (a mű a Czóbel-hagyatékból származott). Bal profilból ábrázolt, hátul kontyba fogott hajú, topkalapot viselő nő derékig ábrázolt képe. Kék kabátkában ül, kezét összefogja és zárt könyvet tart benne. 3. Czóbel Béla: Mme Daudet portréja, 1927 vászon, olaj, 81x65 cm Jelzés Leltári szám: 79.6 Származás: vásárlás 1979 előtt, párizsi magángyűjteményből. Szembe ülő szőkésbarna, vastag szemöldökű nő, feketésbarna ruhában, kezeit ölében összefogja. A ruha nyakán és ujjain fehér paszpól van, a mellén sárga masni és a bal csuklóján sárga pánt. Czóbel párizsi korszakából. 4. Czóbel Béla: Ülő fiú, 1920 vászon, olaj, 75,5x67,5 cm Jelzés balra fent: CZÓBEL Leltári szám: 79.2 Származás: vásárlás 1979 előtt, párizsi magángyűjteményből. Széken'ülő, bal háromnegyed profilból ábrázolt, szőkésbarna kisfiú fehér ingben, kékesszürke pulóverben. Kezeit a szék karfáján nyugtatja. Mögötte erős fekete kontúrozású, barna fából készült széktámla látható. A háttér vastagabb zöld és vékonyabb barna csíkozású. Czóbel berlini korszakából. A Pest Megyei Közgyűlés határozata alapján a nyomravezetőnek egymillió forint jutalom jár. Bemutatjuk a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteményét és Könyvtárát А XX. Szászad első évtizedében egy brit tábornok Robert Baden-Powell 1907-ben összefogta az angol nagyvárosok lődörgő fiataljait és életre hívott egy ifjúsági mozgalmat a scouting-ot, magyarul cserkészetet. A cserkészet politikamentes szervezet és valláserkölcsi alapon áll. Baden-Powell 1908-ban írta meg a cserkészetről szóló elképzeléseit, mely könyvet magyarra is lefordítottak. Ez lett a világ cserkészetének vezérfonala. Magyarországon a mozgalom 1910-től folyamatosan szerveződött, kibontakozása az I. világháború időszakához köthető. A két világháború közötti időszakban erősödött meg a mozgalom, majd а II. világháborúban ismét a karitatív munka került előtérbe. A régi cserkészotthonok igazi múzeumok voltak. A cserkészek, a csapatok, a rajok, az őrsök emlékeit őrizték, és sok helyen őrzik ma is. Az őrsi sarkok, vagy raj-falrészek az elődök és a jelen történelmét tükrözik. Megelevenednek a cserkészmunka, a kirándulások, a táborok eseményei, emlékei egyaránt. Az emlékeket, dokumentumokat már a kezdetekkel egyidőben a Magyar Cserkészszövetség is elkezdte gyűjteni. 1928-ban szervezték meg a Szövetség székházában: a diapozitív-tárat, a fénykép és fényképalbum gyűjteményt, a vezetőtiszti könyvtárat. Majd a Hárshegyi Cserkészparkban a tiszti és őrsvezetői tábori-könyvtárat, a Központi Vízitelepen pedig a vízi cserkészmúzeumot. 1937-ben nyílt meg az ország első cserkészmúzeuma „Délvidéki Cserkészmúzeum" néven, Bácsalmáson. A háború és a politika vihara a gyűjteményt szétszórta. A Magyar Cserkészszövetség összegyűjtött emlékeit, kiadványait, könyveit és irattárát a háborús évek megkímélték 1948-ban a Magyar Úttörő Szövetséggel történt „egyesülés” (pontosabban a cserkészet megszüntetése) alkalmával a cserkészek „megőrzés céljából" pár dolgot hazavittek a Csapatotthonokból és a székházakból egyaránt. Sajnos ezek nagy része elpusztult, vagy hagyatékként elveszett. Csak kis része került vissza a csapatokhoz, illetve a szövetséghez. Az értékek egy része, pl. a csapatzászlók, könyvek, táborozó felszerelések, stb. múzeumokba, egyházközösségekbe kerültek megőrzés céljából. Ezek egy része ismét a cserkészetet szolgálja. 176 Múzeumi könyvtárak
