Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
©^i^TúZEUMI J^ÍRLEVÉLJ® feltehetően távolabbról betelepült „idegen” család ideköltözését jelentheti. Még egyszer a nagy számok szerepéről, de most a statisztika oldaláról. Az 1175 sírból a legaprólékosabb, pontosabb azonosító munkával is, amelyhez a restaurátorok, Haraszti Gabriella, Késmárky Rita és Tóth Gyula munkája is kellett, összesen 731 síregyüttes, azaz a feltárt sírok 62.7% volt biztosan meghatározható. De amint ez megtörtént és időrendbe sorolható volt, abban a pillanatban a szomorú megállapítás, hogy az anyag egy részéről le kell mondanunk, mert nem köthető sírokhoz, nem azonosítható, már nem állja meg a helyét. A meghatározott anyag révén ezek a darabok is minta értékűvé váltak, így nem csupán értéktelen szórványok. És végül csak egy befejező gondolat a feldolgozás szelleméről. Bocsássanak meg, hogy megint személyessé válók. Minden hivatásban, így a régészetben is, az ember idővel szakmaivá válik, ez alatt azt értem, hogy a régész anyagról, tárgyak jellemzőiről, vagyis tipológiáról, időrendről, kényszerűségből mesterséges nevű csoportokról beszél és lassan elfelejti, hogy ezek csak eszközök, és hogy valójában egykor itt élt emberekről van szó. Vicze Magdolna elkerülte ezt a csapdát. Választhatta volna a hagyományos feldolgozás útját: négy egymást követő kultúra, a Nagyrévi, Kisapostagi, Vatya és Halomsíros kultúra statikus, egyedi feldolgozását - senki egy követ sem dobhatott volna rá. О nem ezt tette. A Duna-dűlői temetőt úgy fogta fel, mint a közeli Kosziderpadláson élő emberek temetőjét, az ő szavai szerint a temető, amelyre az itt élők ráláthattak, hisz közel volt. Emberek voltak és nem a régészet szavaival jelölt „kultúrák”; emberek, akik több évszázadon át a kora bronzkor második felétől a későbronzkor elejéig itt éltek és haltak, és ebbe a földbe temetkeztek. Dr. F. Petres Éva (A koszideri bronzkori leletekből rendezett időszaki kiállítás 2003. május 18-ig látogatható. A szerk.) Kerekasztal Kosziderről „Vélemények a Kosziderről" címmel 2 napos szakmai kerekasztal találkozót szervezett 2003. március 31-április 1-én a százhalombattai „Matrica" Múzeum. A találkozót a százhalombattai Hotel Training-ben tartottuk. Nagy könnyebbséget és fesztelenséget biztosított az, hogy egy helyen volt a szállás, az étkezés és maga a találkozó is, így nem okozott problémát hogy a tanácskozás és a szakmai beszélgetések az estébe és a kávészünetekbe is belenyúltak. 26 részvevő volt jelen, 16 előadás hangzott el. A viszonylag kis létszámnak és a kerekasztaljellegnek köszönhetően valóban érdemi viták és hozzászólások hangzottak el. A konferencia célja az volt, hogy a „Koszider problematikában” közvetlenül érintett szakemberek üljenek össze és vitassák meg véleményüket, illetve amiben lehet, fogalmazzák meg közös álláspontjukat. Összegezve a jelenlévők az alábbiakban értettek egyet: Fázis helyett korszakról beszélhetünk, a Koszider korszak a középső bronzkor 3. periódusának felel meg, tehát egy hosszantartó időszakot jelent. A koszideri kincsek nem egykorúak. A korszak pontosabb belső időrendjét ennek, illetve a telepek rétegsorának és a temetők anyagának figyelembe vételével kell kidolgozni. A koszideri korszakot nem a Halomsíros kultúra első hulláma alakítja ki, hanem a belső gazdasági, társadalmi, valamint kereskedelmi folyamatok eredményeként értékelhetjük. A bronzművessége a korszak művészeti csúcsát jelenti. Ugyanakkor ez nem mond ellent annak, hogy területi és lokális szinten ne történtek volna település elhagyások, új települések létesítése, valamint települések közötti feszültségek, ezzel összefüggő villongások. A Halomsíros kultúra népe számottevő etnikai elemként csupán a későbronzkor kezdetén, azaz a post-koszider fázisban jelenik meg az ország középső és keleti felében. Nagyon hasznos és jó hangulatú tanácskozás volt. A szervezők újfent szeretnék megköszönni a jelenlevők aktív részvételét. Az elhangzott előadások kötet formájában jelennek meg. Poroszlai Ildikó - Vicze Magdolna KESZTHELY Geodéziai műszerek és térképek az Országos Műszaki Múzeumból Országos Műszaki Múzeum - Helikon Kastélymúzeum Ybl-lovardájában 2003. április 16. - augusztus 24. A kiállítás geodéziai műszereket bemutató része csak kis halmaz, szemelgetett válogatás az Országos Műszaki Múzeum többszörösen nagyobb, megfelelő gyűjteményéből. Válogatási szempontjaink 159
