Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
<ж Múzeumi Hírlevél m csolódó előadásokat szerveztünk. Ez utóbbiak szerkesztett változatát adjuk közre Horváth János, Plesznivy Edit, Földes Mária, Bemáth Mária és Gáspár Ferenc tollából. Múzeumunk újtörténeti osztálya igen jelentős archív fotógyűjteménnyel rendelkezik. E képek felhasználásával mutatja be Varga Éva a Szent Jobb 1938. évi kaposvári fogadtatását. Az újkortörténeti gyűjtemény numizmatikai anyagát, legérdekesebb kitüntetéseit ismerhetik meg az érdeklődők Gyurákovics Norbert írásából. Az ezredforduló somogyi népességéről kapunk tájékoztatást Kurucz Gábor Somogy megye demográfiai helyzete az ezredfordulón című tanulmányából. Az évkönyvet a leköszönő igazgató dokumentumértékű tanulmánya zárja le: Egy évtized a megyei múzeumi szervezet szolgálatában címmel. Király István Szabolcs Kalmár Ágnes: A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Gyűjteménye / The Collection of the Szórakaténusz Toy Museum and Workshop Kecskemét, 2002. 119 p. 56 színes képoldal (magyar és angol nyelvű) Kiadja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete dr. Moskovszky Éva kultúrtörténésznek ajánlva A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 1981. december 4-én nyílt meg, ekkor indult meg a muzeális értékű játékok gyűjtése is, mégpedig azzal az alapító elképzeléssel, hogy létrejöjjön a magyar nyelvterület játékkultúráját őrző és bemutató tárgyegyüttes. Napjainkra már több, mint 15 000 ezer muzeális értékű darabot őriz a gyűjtemény, közöttük az ősi eredetű csigacsont-játékok, egyszerű népi játékegyüttesek mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi játékszerei, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények, és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak. A sokféle anyagból készített tárgyak témaköre rendkívül gazdag, melyet különböző népek hagyományos játékszereinek sajátosságai színeznek. Az önálló darabok mellett e gyűjtemény a szomszédos országok, valamint a lengyel, észt, mordvin, mexikói és japán nép játékkultúrájánakjelentős együtteseit őrzi. A legrégebbi játék egy valódi műremek, francia mozaikrejtvény az 1760-as évekből, a legújabbak pedig napjaink egyedi iparművészeti tárgyai. A gyűj temény létrejötté és állandó gyarapodása sokoldalú gyűjtési tevékenységnek és megbecsült szakemberek folyamatos támogatásának köszönhető. Féltett kincseiket 100-150 éven keresztül őrző családok, a hagyományos játékkészítés titkaira és néhai emberi közösségek szokásaira élénken emlékező emberek helyezték el az intézményben mindazokat a tárgyakat, képes és írott dokumentumokat, melyek alapját képezik e közgyűjteménynek. Kultúrtörténetünk színes területe bontakozik ki általuk s válik napjainkat és jövőnket gazdagító értékké. Utánvéttel megvásárolható: Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely (Kecskemét, Gáspár András utca 11. Tel/fax: 76/481-469) 2.400 Ft,-os áron. Konferencia beszámolók ITTHON Visegrádi Találkozó - a középkori állatcsontok jegyében Helyszín: Mátyás Király Múzeum, Visegrád Időpont: 2002. november 23. A hazai archeozoológus utánpótlás kemény magját ma azok az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszékének visegrádi tanásatásain nevelkedett diákok alkotják, akik közül többen régészeti állattanból készítik szakdolgozatukat. Közösségünk létrehozásában évek óta meghatározó az a légkör, amelyet Szőke Mátyás és munkatársai teremtenek e nyári gyakorlatok során. Közülük, az Igazgató úron kívül Kocsis Edit, Búzás Gergely, Gróh Dániel és Gróf Péter jelent meg azon a találkozón, amelyet a Múzeum hallgatóink számára szervezett. Noha az összejövetel célja a régészeti állattani tárgyú szakdolgozatok megvitatása volt, a program keretét Gróh Dániel és Gál Erika kutatók előadása valamint Gróf Péter összefoglalója adta. A nap folyamán az állatábrázolások és -áldozatok azonosítási nehézségei mellett szó esett az avar- és középkori csontmegmunkálásról ugyanúgy, mint a „nomád” életmód és a „nomád” állattartás különbségének kritikai értelmezéséről. Nagy hangsúllyal tárgyaltuk a különböző tafonómiai hatások, nem megmunkálás jellegű vágásnyomok meghatározását, elemzését. Dicséretes, hogy az előadók ezeket az önmagukban száraz részleteket immár régészeti összefüggéseikben értelmezték. 15
