Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
m^úzEUMi Hírlevél дэ az egyes lelőhelyeken végzett régészeti munkák lényegét, a feltárt területek nagyságát, az objektumok számát és korát (ebben a fázisban nem szükséges összesítő felszínrajzot mellékelni). Egy-egy nagyobb régészeti program befejezésénél, azaz a végső teljesítésnél, valamint a hosszabb futamidejű munkálatok év végi összegzésénél az előző adatokhoz képest pluszban mellékelni kell: 1. az egyes lelőhelyek feltárásainak összesítő térképét úgy, hogy azon a kutatott objektumok egyedileg azonosíthatók legyenek (erre milliméter alapú munkatérkép is alkalmas) 2. a lelőhelyenként feltárt objektumok listáját 1-től n-ig folyamatos számozásban, mellettük az objektumok típusával (ház, gödör, sír stb.) és az objektumok korával (újkőkor, rézkor, bronzkor stb.), továbbá az eredeti felszínhez képest 2 m-nél mélyebb objektumok külön megjelölésével A Nemzeti Autópálya Rt elszámolási céljaira készült és fentebb részletezett régészeti beszámolókhoz egyéb részletadatok, további szakmai leírások, fotóillusztrációk nem szükségesek, az így keletkezett dokumentációk vagy azok részletei csak műszaki szempontból használhatók fel a Megbízók részéről. Az egyébként évi rendszerességgel benyújtandó hivatalos régészeti „feltárási jelentés” formai követelményeit, illetve kritériumrendszerét (NKÖM 18/2001 sz. rendelete alapján) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárának szakmai szabályai határozzák meg. Miniszteri rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról A Magyar Közlöny 2003. évi 18. számában megjelent a nemzeti kulturális örökség miniszterének az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelete. A rendelet régóta észlelt hiányt pótol, hiszen a hatástanulmány régészeti lelőhelyeink, illetve műemlékeink hatékony védelmének egyik, szinte a legfontosabb megelőző eszköze, ami a várható hatások felmérésén keresztül mérsékli, illetve elhárítja a beavatkozás okozta károkat. Az örökségvédelmi hatástanulmány a fejlesztések, beruházások tervezésének kötelezően részét képező összetett vizsgálat, amely számba veszi, leírja és értékeli a fejlesztésbe bevont terület régészeti és műemléki értékeit, az állagukat fenyegető veszélyeket és a tervezett beruházói/fejlesztői szándék hatásait. A hatástanulmány célja annak megelőzése, hogy a fejlesztés, beruházás örökségi értéket veszélyeztessen, vagy semmisítsen meg. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §~a két esetre írja elő: egyrészt a régészeti lelőhelyeket és a műemlékeket érintő tevékenységek engedélyezéséhez, másrészt a településfejlesztést megalapozó településrendezési eljáráshoz kapcsolódva, az önkormányzat döntését megelőző véleményezési eljárás részeként. A hatástanulmány révén mind a döntést hozó hatóság/önkormányzat, mind az engedélykérelmet benyújtó beruházó mérlegelni tudja a tervezett szándék hatásait, költségvonzatát, és a fejlesztési szándék okozta esetleges többletköltségeket. Az örökségi értékek védelme a hatások ismeretében a terv mérlegelése, módosítása, esetleges feladása révén valósulhat meg. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a beruházó úgy is dönthet, hogy a tervezett beruházást máshol valósítja meg, így a lelőhely nem károsodik, és ő sem kényszerül a megelőző feltárás költségeinek vállalására. A településrendezési eljárás vonatkozásában a hatástanulmány készítése már a településfejlesztési koncepció elfogadását megelőzően kötelező. Ez részben támpontot ad a képviselőtestületnek az adott település (régió) fejlesztéséről szóló hosszú távú döntéséhez, másrészt segíti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt a jogszabály szerint előírt véleményeztetési eljárás során álláspontjának kialakításában, az örökségi értékek védelmének érvényesítésében. A rendelet a tv. 66. § (1) bekezdése alapján részletesen felsorolja mindazon eseteket, amelyekhez az örökségvédelmi hatóság (KÖH) előírhatja az örökségvédelmi hatástanulmány csatolását a dokumentáció készíttetője számára. A régészeti lelőhelyeken megvalósítandó beruházás esetén a rendelet meghatározza azt a területnagyságot (engedélyezésbe vont terület esetén legalább 1 hektár, építmény ese128