Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
©í^úzeumi Hírlevél m Míg eddig a tárgyak funkciója, egyedisége volt elsősorban a láttatás motivációja, kiállításunk utolsó termében azok megszületése, készítőik, vagy használóik személye került a figyelem középpontjába. A „Készítők, használók, fogyasztók" témakörében ezen felül azt is érzékeltetni kívántuk, hogy milyen társadalmi közeg szolgált az adott történelmi korban a tárgyak hátteréül. Ismert megállapítás, hogy a múzeum az emberiség találkozási helye, kollektív emlékezet, egy-egy közösség megnyilvánulásának színtere, ahol az adott közösség hétköznapi és szellemi életének története, kulturális életrevalósága, valamint az a képessége tükröződik, amellyel történelmi múltját saját kora valóságához tudja kapcsolni. A múzeumi intézmény becsessége abban áll, hogy összekötő kapcsot képez a múlt és a jelen között, s saját történelmi hagyományait a jelen és ajövő számára hasznosíthatóvá tudja formálni. Erre a képességre mutat jó néhány példát a „Hagyomány, örökség" témakör utolsó kiállítási egysége. Szándékunk az volt, hogy megmutassuk, miként viszik tovább a bemutatott gyűjteményi darabok a különféle kulturális hagyományokat a múzeum falain kívülre, miként ösztönöznek továbbgondolkodásra, kinek-kinek saját tapasztalata felelevenítésére. A kiválasztott műtárgyak a teljes múzeumi gyűjtemény reprezentatív csoportját képezik, adott szempontok alapján kiemeltek. Közöttük számos olyan tárgy van, amelyeket a látogatók már ismernek, de sok van azok közül is, amelyekről a nagyközönségnek eddig még nem volt tudomása. A válogatásnál azt is figyelembe vettük, hogy jelentősebb megyei kiállítóhelyeink karakterére is kitérjünk, s a műtárgyakkal utaljunk arra a korra, azokra a személyekre, amellyel és akikkel kapcsolatban romkertet, emlékmúzeumot vagy szabadtéri néprajzi múzeumot működtetünk. Ezt az értéket közkinccsé kell tennünk. A Térjünk a tárgyra! című, a múzeumalapítás 100. évfordulójára készített jubileumi kiállításunkkal, valamint a kiállítás anyagát tartalmazó kötettel ezt a célt szolgáljuk. V. dr. Fodor Zsuzsa megyei múzeumigazgató Az új állandó kiállítás megnyitásához ünnepség társult a Veszprémvármegyei Múzeum alapításának 100. évfordulója alkalmából, melynek keretében 2003. március 14-én délelőtt megkoszorúzták Laczkó Dezső, a múzeum első igazgatója szobrát. Ugyancsak ekkor került sor a Székely Nemzeti Múzeum - a 125 éves közgyűjtemény Háromszéken c. időszaki kiállítás megnyitójára. Megnyitó beszédet mondott Kató Zoltán múzeumigazgató (Sepsiszentgyörgy, Románia). A szerk. CSONGRÁD Tari László Múzeum Csongrád históriája és népélete - az állandó kiállítás III. része A Tari László Múzeum a város központjában álló, szárazbejárásos, földszintes - időközben stukkós homlokzatától megfosztott - épületben működik 1956 óta. A ház körbejárható, utcafrontján öt egybenyitott szobája jelenti az állandó kiállítás termeit. 2000 decemberében a Csongrád megye bronzkora kiállítási rész, 2001-ben a Csongrád évszázadai (város és múzeumtörténet) című részek nyíltak meg. 2002. december 12-én adtuk át a közönségnek a harmadik részt. Mint a kiállítások többsége, ez is vázlatos és mozaikszerű. Itt mutatjuk be a helység históriájából a 20. század első évtizedeit. Csongrád község, majd 1923-tól városi jogú település közéletét választási plakátok, szavazólapok, korabeli újságok és városcímer mellett a kisbíró dobja, a polgármester hajdújának kabátja szemlélteti. A mezővárosi ipart a Keresztény Gőzmalom dokumentumai, a korabeli városi életet Tripity János Vaskapu rajzai, illetve az egyesületi bálok meghívói jelzik. Az első világháborút idéző egység bevezetéseként 19. századi gyalogos végelbocsátó leveleket mutatunk be. Az 1914-18-as háború és 1919 eseményeit fényképek, fegyverek, katonai sisakok, szuronyok, a fronton készített emléktárgyak, hadimozsarak, kitüntetések, hadifogoly levelek idézik. Mindezt a doberdói háttér előtt rendeztük be. Frízként Tekulics Sándor főhadnagy korabeli fényképeit láthatja a látogató. A Csongrád népélete című néprajzi kiállítási részt másfél teremnyi helyen (50 m2), tizenhét tárlóban és hét fotólapon mutatjuk be. A vízi életet hét tárló és két fotólap eleveníti fel. A természet és a táj kétszáz év alatti változását egy színes térkép szemlélteti, amely Deák József Áron fiatal kutató munkája. Ezeket régi, százéves fényképekből készült válogatás veszi körül, a fotólap keretéül pedig tárgyakat helyeztünk el. A terem közepén, egy fekvőtárlóban a Tisza csongrádi szakaszának két jellemző műtárgyát egy 116
