Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© mekjátékok világa egyszerűen a helyi néprajzi gyűjtők figyelmén kívül eső terület volt-e, vagy a népi játékok teljes feledésbe merülésével állunk-e szemben. A Pakson ismert és játszott játékok gyűjtése és vizsgálata egy kérdőíves felméréssel kezdődött. A visszaérkezett válaszokat a szerző több szempont szerint értékelte. Ezekből többek között megállapította, hogy a városi-polgári, illetve úri réteg példája és a (II.világháborúig) jó beszerzési lehetőségeket kínáló üzletek jelentettek ugyan ösztönző erőt a játékállomány átalakítására, ám a település népességének jelentős hányadát kitevő birtokos parszti, napszámos és iparos réteg konzervatív életvezetése, főként az anyagi erők hiánya hosszú időre életben tartották Pakson a hagyományos népi játékokat. A kutatás második szakszában készített interjúk mellett a játékok körülményeit, a pontos játékszabályokat járták körül, hogy ezek a paksi gyermekjátékok hogyan illeszkedtek egyrészt a családok, másrészt a gyermek csoportok harmadrészt a település egészének életébe. Választ kerestek arra is, vajon a paksi játékok képesek voltak-e kifejezni, hordozni azokat a nemzetiségi, vallási, társadalmi különbségeket, melyek Paksot a hagyományos társadalom szerkezet felbomlásának időszakáig, vagy a játékok nyelvén fogalmazva: a modern játszóterek megjelenéséig jellemeztek. A beszélgetések során a kérdőívek válaszaiból kirajzolódó kép korántsem nevezhető teljesnek, de a szerző érdemesnek látta, hogy legfontosabb tanulságait röviden, mintegy a játékközlések kiegészítéseként, értelmezéseként közreadja. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45. (1999-2000) Szerk.: Uherkovich Ákos. Kiad.: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Janus Pannonius Múzeum), Pécs, 2002. 205 p. ill. Az évkönyv természettudományokkal foglalkozó írásaiban szó kerül a Nyugat-Mecsek égerligeteiről, a Baranya megye futóbogár fajainak katalógusáról és a balkáni és kis-ázsiai tegzesek magyarországi és egy holland gyűjteményben. A régészeti tanulmányok között olvashatunk (Zalai-Gaál István írása) a státus és hierarchia kérdéseiről a lengyeli kultúra közösségeiben. A szerzők, Farkas Edit és Kőhegyi Mihály adalékokkal szolgálnak Baranya megye római kori történetéhez „A személyi és pellérdi éremlelet'' című írásukban. Gábor Olivér a dunai-lovasisten három újabb emlékét Baranya megyéből mutatja be. A történettudományok fejezetben Gál Éva a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteményének szúró- és vágófegyvereit kutatta. Mágocs település feudális kori pecsétjeivel Bezerédy Győző több munkájában is foglalkozott. Fedeles Tamás és Tegzes Ferenc ezúttal a település pecséthasználatának több korszakát átfogó és ezáltal több pecsétváltást bemutató írást tettek közzé. T. Papp Zsófia Baranya vármegye vallási és oktatási helyzetét kutatta Széchényi Ferenc királyi biztos tevékenysége idejében (Széchenyi Ferenc 1785-86-os Descriptio-jának adatai alapján. Járányi László saját családtörténetét kutatta, és adta közre az évkönyvben „Egy pécsi patrícius család" címmel. A kiegyezést követő években ismét megindult az egyletek szervezkedése Magyarországon. A sokféle célú és érdeklődésű embert összefogó egyletek egyik csoportját képezték a kiszolgált katonák által létrehozottveterán, vagy hadastyán önsegélyező egyletek. Rayman János a mohácsi hadastyán egylet sorsát kísérte nyomon megalakulásától, működésén, alapszabályán keresztül egészen 1950-ben való feloszlatásáig. Két néprajzzal foglalkozó tanulmány van a kötetben Az egyikben Lantosné Imre Mária a szakrális témájú faragott szobrok, kőemlékekkel foglalkozott, ezen belül is a Szentháromság emlékeket és az útmenti szobrokat vette számba. A másik írásban Rónai Béla a földrajzi nevek adattáraiban nagy számban fellelhető „kereszt” szó előfordulását vizsgálta a nevek világában. Vizsgálódása Zala, Somogy, Tolna, Vas, Baranya, Komárom és Veszprém megyei tapolcai járás adattárait használta. Az évkönyv utolsó részében megemlékezést olvashatunk Kiss Attila régész és Mándoki László muzeológus életútjáról. Ugyanitt Fluszár Zoltán a „Kereszténység és államiság Baranyában. Pécsvárad 2000-2001 című több részből álló millenniumi kiállításairól számol be, valamint a megye múzeumainak tíz éves tevékenységét foglaltak össze. Lapzárta után A Műszaki Muzeológusok Országos Találkozója 2003. április 14-15-16-án kerül megrendezésre Budapesten, az OMM épületében (Kaposvár utca). 2003. április 16-án kirándulás és kiállításmegnyitó lesz Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban. Jelentkezési lap letölthető: http://www.omm.hu 105
