Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© mától - támogatási megállapodás keretében - éves költségvetésének 55%-át kapja meg. A fennmaradó 45%-ot maga termeli meg. A Királyi Kertészeti Társaság épületében megrendezett kiállítás a brit „kreatív ipar”14 vezető éves rendezvénye, amely ipari kiállítás, termékbemutató és egyben alkalom a műhelymunkára is. A kiállítás tanácsadó bizottságának soraiban a fővédnök, az English Heritage elnöke mellett, többnyire szakmai egyesületeket illetve néhány vállalkozást találunk. A támogatók szintén az iparágban tevékenykedő vállalatok és a Trade Partners UK. Utóbbi a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó szervezet, amely a Külügyminisztérium által támogatott British Councillal együttműködve a brit követségeken törekszik a kreatív ipar eredményeinek külföldi megismertetésére. A kiállításon már első látásra is az a benyomás éri a látogatót, hogy az iparág nemcsak hogy életképes, de fejlett és jól tagolt, élénk tevékenysége arra utal, hogy valódi igényeket elégítenek ki, röviden: képesek rugalmasan alkalmazkodni az újabb és újabb kihívásokhoz. Másik feltűnő jellemző az együttműködések változatossága és az ezekhez kapcsolódó logikus, kiszámítható finanszírozási háttér. Képviseltették magukat az ágazat szakmai egyesületei, amelyek - nem véletlenül - szinte leképezik a kormányzat stratégiai prioritásait (pl. a Museums Association [kiadványa: Museums Journal, Museum Practice], az Association for Heritage Interpretation [kiadványa: Interpretation Journal], Museums Trading Association [kiadványa: Museums Trading]). Ennek nyilvánvaló előnye, hogy tagjaikat saját időszaki kiadványaik és honlapjaik segítségével képesek gyorsan és rendszeresen információval ellátni, és egymással összefogva komoly esélyük nyílik az érdekérvényesítésre. Ugyancsak jelen volt a kiállításon a múzeumokat 1995 óta népszerűsítő mozgalom (The Campaign for Museums) amely kezdeményezte, és egy másik civil szervezettel, a Museums Documentation Associationnal (természetesen nekik is van információs kiadványuk, az MDA News és az MDA Information) karöltve meg is valósította a „24 A kreatív ipar fogalmába sorolják mindazon tevékenységeket, amelyek az egyéni alkotóképességből, készségből és tehetségből erednek, és amelyek az intellektuális javak létrehozása és hasznosítása révén lehetővé teszik az anyagi jólétet és álláshelyek teremtését. így ide tartozik a divattervezéstől az előadó művészeteken és a számítógépes programíráson keresztül az örökségi és turisztikai szolgáltatásokig számos tevékenység. A kreatív ipar Nagy-Britanniában 2001-ben 1,3 millió embert foglalkoztatott és 112,5 milliárd £ bevételt termelt (több mint 44 212 milliárd Ft!), ami több, mint a brit GDP 5%-a. A szűkebben vett kulturális örökségi szektor hozzájárulása ehhez a teljesítményhez egyértelmű, bár nehezen mérhető, mivel a bevételek többnyire a tervező-kivitelező cégeknél, illetve a turizmusban jelentkeznek. Órás Múzeum” nevű információs menedzsment szolgáltatást, ezen kívül évente megrendezi a Múzeumok és Galériák Hónapját. A 74 kiállító nagy része a vállalkozói szférát képviselte. Közöttük találtuk a szabadidős tevékenységekre szakosodott Leisure Media Companyt [időszaki kiadványa az Attractions Mangement] és a kimondottan örökségi fejlesztésekre szakosodott Heritage Development Limitedet [kiadványa: New Heritage]. A kiállító cégek igen változatos kínálata két nagy kategóriába sorolható: intézményműködtetés (ezen belül: igazgatási és ügyintézési támogatás, tanácsadás; raktározás, állagmegóvás és restaurálás; gazdasági ügyintézésjegyeladás; biztonság, biztosítás és kockázatkezelés; lopott tárgyak nyomon követése; marketing és társadalmi kapcsolatok; oktatási szolgáltatások), kiállítások, bemutatók (ezen belül: értelmező rendszerek; tervezés és kivitelezés; multimédia és interaktív programok; audiovizuális berendezések tervezése, gyártása; grafika, feliratozás, bemutatás, tájékoztató és irányító táblák; kiállítási bábuk, tárlók, perselyek; elektronikus animáció; virtuális valóság; játék-felszerelések; látogatói szolgáltatások; kiskereskedelem, ajándéktárgyak, másolatok és merchandise; vendéglátás és étkeztetés). A kiállítás - annak ellenére, hogy témaválasztásából adódóan nem tért ki az „örökségi ipar” olyan nagy területeire mint a műemléki állagmegóvás, a történeti városrészek rehabilitációja, a kezelési tervek készítése, a régészeti szolgáltatások, a kulturális turizmus, a környezet-monitoring, a kár-helyreállítás, a szakképzés és szakoktatás - jól illusztrálta azt a sokat idézett megfigyelést, amely szerint a kulturális örökség komoly gazdaságfejlesztési potenciál hordozója. Ugyanakkor bemutatta azt is, hogy a kitűnően felkészült vállalkozások közül több, rendszeresen kap külföldi megbízást a világ legkülönbözőbb tájain, terjesztve ezzel a brit kreativitás jó hírét - miközben hozzájárul a brit gazdaság teljesítményéhez. A Museums and Heritage Show meghívott külföldi vendégei számára körutat szerveztek, amely során meglátogatták a Somerset House, a Museum of London, a Natural History Museum, a Museum of Science and Industry kiállításait, illetve ismerkedtek az intézmények igazgatási rendszerével. Általánosságban elmondható, hogy minden intézményben az oktatási/közművelődési tevékenységre helyezik a legnagyobb hangsúlyt. A Museum of London esetében alkalmunk volt részletesebben megismerkedni a kereskedelmi szolgáltatások keretében működő Régészeti Szolgálattal. A szolgálat, amely a múzeumon 91
