Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-04-01 / 4. szám
esi ^fúzEUMi Hírlevél m 242 jelzetfotót) tartalmaz, ebből 150 színes. A fotókat Sulyok Miklós készítette.. A művet glosszárium, válogatott bibliográfia, valamint tárgy- és névmutató egészíti ki. A kutatást az OTKA (témaszám: T 025 755), a könyv megjelenését pedig a Mitsubishi Corporation Budapest Office támogatta. Mivel a hagyományos japán ruhán nem volt zseb, a japánok zsinórra fűzték, és textil övükre függesztették azokat az apró tárgyakat - orvosságos dobozt, pipatokot, dohányzacskót, úti írókészletet -, amelyeket magukkal akartak hordani. A necuke a zsinór másik végére erősített apróság, amely megakadályozta a tárgyak kicsúszását az övből. A lehetőleg gömbölyded, funkcionális darab díszítésével a necuke fokozatosan műalkotássá, készítése pedig külön iparművészeti ággá vált. Virágkora a 18. század második felétől a 19. század második feléig tartott. Funkciója megszűnt, amikor a japánok - 1868-től kezdve - levetették hagyományos díszruhájukat, a necukék azonban elnyerték a külföldiek csodálatát és gyűjtés tárgyává lettek. Témáik rendkívül változatosak - megjelenik rajtuk az egész hagyományos japán világ -, anyaghasználatuk, technikai megoldásaik páratlanul finomak. Kötetünk a gyűjtemény sokoldalú, szakszerű bemutatása mellett számos érdekességet közöl a gyűjtemény, valamint a gyűjtők és adományozók, a hazai keleti műgyűjtés történetéből. Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest zárdtetős, eklektikus stílusban épült ház, amelyet Léda-villaként tart számon a helytörténet és amely kívül-belül nagypolgári ízlést tükrözött. A tíz szobából álló, százötven négyzetméter alapterületű ház pazarul volt berendezve. A garázs fölött sofőrlakás, a kert végében pedig kertészház egészítette ki az épületegyüttest. Nagy területű őspark tartozott a házhoz szépen ápolt növényzettel. A házat 1952-ben államosították, hat családot helyeztek el benne, az épületet toldozták-foldozták, ma már csak néhány részletében őrzi az eredeti szépségét. A park közepén utcát nyitottak, és még két házat építettek a telekre. Brüll Adél állatokkal vette körül magát Gödöllőn, kutyafarmot tartott fenn, ezenkívül galambjai és tyúkjai is voltak. A gödöllőiekkel nemigen érintkezett. Magához vette két húgát, Bertát és Margitot is. Brüll Adél számára megalkuvás volt Gödöllő, aztán igyekezett otthonossá varázsolni, hogy menedék lehessen. Adél halála után egy évre Diósy Ödön is eltávozott az élők sorából. Az unokahúg, Diósy Klára örökölte a gödöllői villát, melyet 1937-ben értékesített. A villa berendezésének árverezése során vásárolta meg a szalongarnitúrát dr. Szanathy Júlia, helyi fogorvos. Tőle vette meg a múzeum 2001-ben a tíz darabból álló, 19. századi bútoregyüttest a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Kultúrtörténeti szempontból rendkívül érdekes anyaggal gazdagodott a Gödöllői Városi Múzeum gyűjteménye. Merva Mária Múzeumok és gyűjtemények Gödöllői Városi Múzeum A gödöllői Léda-villa szalongarnitúrájának bemutatója Diósy Ödön és felesége, Brüll Adél 1923-ban vásárolt házat Gödöllőn az Erzsébet királyné út 14. szám alatt. Brüll Adél 1934-ben bekövetkezett haláláig ez volt a házaspár állandó lakhelye, noha a fővárosban is tartottak fenn lakást, először az Andrássy úton, majd a Bajza utcában. Gyakran utaztak külföldre is, Bécsbe, Badenbe, a francia Riviérára. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használatában lévő gödöllői Grassalkovich kastély szomszédságában állt az a kétszintes, man-A Merics-gyüjtemény a kaposvári Rippl Rónai Múzeumban Látható: 2002. április 21-ig. Dr. Merics Imre Tormáson egy 350 lakosú Baranya megyei faluban élő állatorvos huszonöt évi gyűjtése során egy kortárs magyar képző- és iparművészeti gyűjteményt hozott létre, amely bár eddig csak szűk körben ismert, de a legjelentősebb magángyűjtemények (Kolozsváry Ernő, Vörösváry Ákos, Vass László stb.) egyike. Merics Imre a népművészeti tárgyak gyűjtése során ismerkedett össze Berki Violával 1973-ban. Az ő közvetítésével jutott el Komiss Dezsőhöz. Ez a két kapcsolat meghatározóvá vált a gyűjtési szempont kialakulásában. Az alkotók névsorát követve, meglepően széles a gyűjtőköre. Megtaláljuk köztük a már évtizedek óta rangjukat kivívott művészeket éppúgy, mint a közelmúltban feltűnést és elismerést kiváltó festőket, grafikusokat. 125 T
