Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-04-01 / 4. szám
©i Múzeumi Hírlevél m Majdnem élnek. Masszívak és jól mozognak, néha különleges pózba helyezkednek, letűnt korok ruháit, ékszereit, esetenként fegyvereit hordják. Tűzoltó fecskendő, csillogó sisak vagy éppen krinolin, zsakett, netán tóga. Mindegy. A bábu - baba, rezzenés nélküli arccal (ha van neki) pillanatot merevít, a megrendelő kívánsága szerint. A Bernhardt dinasztia évszázadnál is hosszabb ideje vallja: a megrendelő kívánsága szent. Ha minőséget kér. Hogy művész volt vagy iparos, Bernhardt Bernát, aki a múlt század, bocsánat, az azt megelőző század ötvenes éveiben érkezett Bécsből Pestre, nem tudni. De ma már mindegy is. Tehát 1850-et írunk. Addigra B. B. a császárvárosban kitanulta a próbababa készítést, aminek akkor nagy keletje volt a fűző és szabó mesterek körében. Papírmaséból készült a testforma... A valódi alak, szobrász keze-műve volt, bizonyos. Megbecsülésére nem a - ha volt is, mára szétporladt - vagyon utal, hanem a Fővárostól kapott díszoklevél, ezüstgyűrű és jubileumi oklevél. A kivívott szakmai rang kötelez. Bernhardt Lipót, a fiú, a Király utcai műhelyben 1890 körül vette át a vállalkozást. Jött a szalonvászon, a zaj mii és mellvarrás, így lett szalonképes, így látható a szabóműhelyekben ma is. Bernhardt Bemát dédunokája, Lipót unokája, László, szinte belenőtt a bábu világba. 1937-ben vette át a műhely irányítását. Tőle tudom, hogy apja idejében a karcsú derekú, telt keblű „delnő" volt a divat, akkor a szabóságok ilyen formát igényeltek. Aztán, hogy egyre több fényes kirakatú üzlet nyílt, kellettek a próbababák, de eltűnt a fűzött igen karcsú derék. Aztán fokozódott a modern forma, a modern fegyverkezés... AII. világháború megszakította a majd százéves dinasztia működését. 1946-ban Bernhardt László feleségül veszi Farkas Máriát és újrakezdik. Egész alakos figurák. Bernhardték az elsők és egyetlenek az országban. Nem kellett szövetkezetbe menniük, önállóan dolgozhattak, s megjelentek a gyerek bábuk is. Május 1. ruhagyár, BNV-к, színházak és múzeumok a megrendelők. A családi tradíció folytatódik. Menyük, Bernhardt Katalin megtanulta, ami megtanulható, felveszi a versenyt bármelyik külföldivel, csak épp olcsóbb. Bábui múzeumba valók. Ipartörténeti jelentőséggel bíró figurái levegőt még nem vesznek, azonban némán harsogják: a múltat csak fel kell öltöztetni, tessék itt vagyok!!! Bábú-vízióm folytatódik... Csicsmann Gyula, a Tűzoltó Múzeum igazgatója Múzeumok az Interneten Megújult a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum honlapja Címe: www.skanzen.hu A legjobb megoldást választották, a múzeum saját weblapját kezeli, s frappáns, kifejező címen lehet elérni. Legyen ez tanulság minden olyan múzeumi weblapnak - elrettentő példa a http://naptar.koi.hu névre hallgató, saját honlapunk -, amelyik kevésbé kifejező és bonyolult, mind magyarul, mind angolul. Mi is az a museum.hu? 118 Demeter Judit említette cikkében, hogy bemutatkozott a Múzeumi Sajtókávéházban Kotzián Orsolya szerkesztő és a www.museum.hu internetes hon
