Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-04-01 / 4. szám

ж ^Túzeumi Hírlevél m ján is gyarapodott. A téli vállkendőt nagyanyjuktól, nagynénjüktől is kaphatták az eladó lányok, a 35-40 évet betöltött asszonyok pedig az általuk már nem viselhető fehér, slingelt aljú alsószoknyákat a család valamely leánytagjának ajándékozták. Korábban az egymást követő nemzedékekhez tartozó családtagok örökölték az öltözetet. A legközelebbi leszármazot­tak között osztották szét az elhunyt ruhadarabjait, ami megmaradt, azt áruba bocsátották, s ezt teszik ma is. Doroszló és Gombos esetében gyakran a szomszéd faluban talál gazdára egy-egy darab. Ezek­nek az értéke általánosan ismert, az ott élők méltá­nyosnak tekintik. Az 1950-es évektől születettek már polgári vi­seletben járnak, az ünnepi darabok mégis nagy becs­ben állnak, akkor is, ha már inkább csak színpadi öl­tözetként viselik őket a fiatalok. Lakodalom alkalmá­val azonban, amikor a menyasszony leveti fehér ru­háját, faluja hagyományos öltözetében táncolja el me­nyecsketáncát, s a kisunoka számára teljes öltözetet készítenek, és abba öltöztetik fel jeles ünnepeken. Mindezt lassan egy letűnt világ részeként kell számon tartanunk. Ugyanakkor ismernünk, tisztel­nünk és tudatosan vállalnunk kell a múltat, hiszen a hagyományokon alapuló egykori értékrend a paraszti társadalom íratlan törvényeivel elválaszthatatlan ré­sze kultúránknak. Köszönettel tartozunk azoknak a gombosi se­gítőknek, akik e kiállításra kölcsönadták féltve őr­zött ruhadarabjaikat. A kiállítás a Szabadka és Szeged közötti test­vérvárosi kapcsolat keretében jött létre. H. G. Közönségkapcsolat Szakmai programok Veszprém A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban április 11- én, a Költészet Napján zárul a Géczi János képversei­ből és dekoltázsaiból rendezett tárlat, mellyel együtt képvers szimpózionra kerül sor az MTA Veszprémi Területi Bizottságával közös rendezésben. Előadások: • Kilián István: Vizuális költészet a régi magyar iro­dalomban • Sz. Molnár Szilvia: Az európai líra képi világa, a Pá­rizsi Magyar Műhely • Mányoki Endre: Mozgó Világ - a neoavantgard kép­vers világa • Fenyvesi Ottó: Vizuális líra a délvidéki magyar iro­dalomban • H. Nagy Péter: Géczi János carmen figuratumai A szimpóziumot követően a múzeumban elbúcsúz­tatjuk a kiállítást: a művész és a vendégek - köztük művészeti érdeklődésű gimnazisták - képverseket al­kotnak a maguk örömére majd nekifognak a lebon­tásnak... Műcsarnok - Kisgaléria „M-mobil" program A Kisgaléria a Műcsarnok egy könnyen mozgatható „eleme”, mely gyors, közvetlen kapcsolatteremtést biz­tosíthat az intézmény és a szakmai közönség számára. Mint kommunikációs csatorna, hozzájárulhat a Mű­csarnok és a művészeti élet közötti gyors információ­­áramláshoz. Amíg a fenti termek inkább nagyszabású, reprezentatív kiállításoknak adnak helyet, a Kisgalé­ria experimentális kiállítótérként működik. Tervezett kiállítási projektek: • A galériát helyzetbe hozó, specifikus projektek (pl. Menesi & Rauch), kiemelt művek vagy mű-együt­­tesek (pl. Komoróczky - OCD videók) • A műalkotás körül Olyan kiállítások, amelyek a műalkotásokat előké­szítő folyamatokról, vázlatokról, tervekről vagy a műalkotással párhuzamos, a művészt inspiráló vi­lágról szólnak. (Pl. diavetítés olyan diákból, melyek elsősorban nem műalkotásokat dokumentálnak, hanem a művész képi világát; videó kiállítás olyan filmekkel, melyek valamilyen módon kapcsolatban vannak a művészek munkásságával: műalkotást elő­készítő videó, nyersanyag videó, abbahagyott, zsák­utca-videó.) • tesztjellegű kiállítás: az önreflexiós műtípus aktu­alitása. Kitekintés: • közös projektek hasonló intézményekkel Magyar­­országról; • egyedi programmal rendelkező külföldi intézmé­nyek kiállításainak bemutatása; • szinkron-kiállítások olyan külföldi eseményekkel, mint a Manifesta vagy a Documenta; • pályázat művészek vagy fiatal kurátorok számára 116

Next

/
Thumbnails
Contents