Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-04-01 / 4. szám
m Ж\тт\ Hírlevél m Fókusz NAGYCENK A magyar ipar Széchenyitől a 20. századig Az Országos Műszaki Múzeum felújított állandó kiállítása a Széchenyi István Emlékmúzeumban Megnyitó: 2002. április 15. A kiállítás Magyarország lendületes műszaki, tudományos és ipari fejlődését mutatja be a 19. században. Az első ilyen témájú bemutatót 15 évvel ezelőtt adta át a közönségnek az Országos Műszaki Múzeum a Széchenyi István Emlékmúzeumban, Nagycenken. E helyen is köszönjük, hogy az Emlékmúzeum kollektívája az elmúlt 15 évben a régi kiállítást gondosan üzemeltette. A témában azóta végzett új kutatások, az Országos Műszaki Múzeumban a vonatkozó tárgyi anyag bővülése, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának bíztatása és a Széchenyi Terv pályázaton elnyert támogatás lehetővé tette, hogy gazdagabb és látványosabb formában nyissuk meg a közönség előtt a kiállítást. Negyvennel több eredeti műtárgy és a legmodernebb technikát alkalmazó grafikai megjelenítés teszi izgalmas újdonsággá. Az ipar- és technikatörténeti tárlat ágazatonként tekinti át az ipar, a műszaki-tudományos élet, a műszaki-ipari oktatás fejlődését, hangsúllyal az 1867. évi kiegyezés utáni időszakon. Bemutatja az áttérést a tőkés nagyüzemi árutermelésre az Osztrák-Magyar Monarchia sajátos viszonyai között úgy, hogy egyben utal a gazdasági fejlődést megalapozó műszaki alkotásokra. A hosszú korszak iparának húzóágazatai közül bemutatja a mezőgazdasági gépgyártás, a malom-, cukor-és szeszipar, a bányászat és kohászat, a gőzgép-, robbanómotor- és szerszámgépgyártás, valamint az erősáramú elektrotechnikai ipar eredményeit és teret szentel a finommechanikai ipar, a fényképezés és a vegyipar fejlődése szemléltetésének. Utal a kereskedelmi bankok, a távíró és a telefon jelentőségére a gazdasági élet szervezésében és visszautal a Közlekedési Múzeum kiállítására a szomszédos termekben a vízi, a vasúti és a fővárosi közlekedés műszaki alapjainak bemutatásával. Tisztelettel adózik a legnagyobb magyar, Széchenyi István (1791. szeptember 21. - 1860. április 8.) emlékének, kiemelve jelentőségét a korszak műszaki, tudományos és ipari fejlődésében, a Lánchíd és a hazai infrastrukturális feladatok, mint az al-dunai szabályozás megoldásában, a Magyar Tudós Társaság, az Országos Magyar Gazdasági Egylet, a József Hengermalom létrehozásában. A korszak nagy műszaki és tudós egyéniségei közül részletesen bemutatja Bánki Donát, Bláthy Ottó, Csonka János, Déri Miksa, Eötvös Lóránd, Ganz Abrahám, Irinyi János, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, MechwartAndrás, Petzval József, Wartha Vince, Zipemowsky Károly munkásságát. A korszak lendületes tudományos életéből kiemeli a múzeum a Selmeci Bányászati Akadémia és a József Műegyetem szerepét. Megemlékezik a Mű-Függőszálas, elektrosztatikus voltmérő (OMM, fotó: Oberländer Sándor) Ader-féle távbeszélő készülék 1882-ből (OMM) 109
