Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-11-01 / 11. szám
Ж\}ZEUMi Hírlevél m In memoriam... Emlék „Mi marad utánam? Alig írtam valamit! Meg kellett volna csinálnom még a Kenderfóldet! Add ide minél hamarabb a kiállításvezető szövegét, mert ha sokáig húzod az időt, már nem én fogom szerkeszteni!” -mondta Márta mama egykedvűen hadarva a Déri Múzeum folyosóján, valamikor a nyár elején. Tudtuk, hogy súlyos beteg, mégsem vettük komolyan a szavait. Ő nem hagyta, mert mire válaszolhattunk volna, már be is fordult a könyvtár felé és néhány tőle megszokott köhintés mellett eltűnt az ajtó mögött. Távirati hír 2002. szeptember 19-én, hosszan tartó betegség után, 56 éves korában elhunyt Dr. Szabó Sándomé Dr. Máthé Márta régész-muzeológus, a Déri Múzeum főmunkatársa. Szeptember 26-án vettek Tőle végső búcsút a debreceni köztemetőben. Új emlék „Furcsa ez a csend itt!” - mutatott a könyvtáros az ablak melletti üres székre. „Vajon itt van-e az a levél, amit Lüning nevében írtak valamilyen bronzkori csákányok fémvizsgálata ügyében?" - „Talán a fiókban van? Nézzétek meg Márta asztalát!”- „Hm, nem olyan sürgős, várhatnak a németek. ” Pályarajz Máthé Márta 1945. november 3-án született Szentendrén. Az általános iskolát helyben végezte, majd a Móricz Zsigmond Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol a Soproni Sándor által vezetett régészeti szakkör rendszeres látogatójaként egy életre elkötelezte magát ezzel a szakmával. Ettől kezdve pályája egyenesen haladt. 1965-ben iratkozott be az ELTE ВТК régészet-történelem szakára, ahol 5 év múlva Bóna István tanítványaként végzett. A Bóna István által kezdeményezett bronzkori teli kutató programhoz csatlakozva tudatosan választotta munkahelyéül a debreceni Déri Múzeumot és kezdett bele a kor színvonalán legmodernebb módszerekkel a Berettyó menti tellek szondázásába. Ebből írta doktori értekezését 1986-ban, majd ez jelent meg a Magyar Nemzeti Múzeum kiadványként 1988-ban „BronzeAge tells in the Berettyó valley” címmel. Mottó: Hallgassák el halálomat. Barátaimat, ellenségeimet arra kérem, ne csak, hogy ne írjanak róla az újságban, de meg se említsék. Se gyászjelentés, se részvétnyilvánítás. (Pirandelb: Végakaratom) 1989-től folytatta a Polgár melletti Kenderföldek nevű lelőhelyen a telikutatást. 1996-ig az autópálya Hajdú- Bihar megyei szakaszán történő megelőző feltárásokat irányította megyei referensként. Közben számtalan szakkonferencián vett részt itthon és külföldön is. Szervezett, előadott és kiállítást rendezett. 1996 után - betegségére hivatkozva - visszavonult a terepmunkától. A múzeumban átvette a könyvtár irányítását és a kiadványok szerkesztését. Ezenkívül készült egy nagyobb teli-monográfia megírására. Rövid ideig még kijárt fiatalabb kollégáival a Kenderföld melletti bronzkori temetőfeltárásra. Szerette a fiatalok társaságát, a szép bronzkori tárgyakat és az őszi napfényt... 2001-ben részt vett a „Csillagos ég lakói" címmel a Déri Múzeumban nyílt új állandó régészeti kiállítás forgatókönyvírásában és rendezésében. 2002-ben az új évkönyv és egyéb kiadványok szerkesztése közben kiújult betegségével már nem tudott megbirkózni... Régi emlék „Kutatónapot! Akkor is mondom, ha nem tetszik nekik!” - kiáltotta ökölbe szorított kézzel Márta mama, majd az ablak felé fordult és magának motyogta: „Ha sokat jár a szám, majd kirúgnak és akkor kutathatok!” Aztán gyorsan köhintett rá kettőt. Egy révület két pillanata A busz Agrigento felé tart. „Itt született és itt is temették el Pirandellot.mondja az egyik utas. SMS üzenet Magyarországról: MÁRTA NÉNI MA 11-KOR MEGHALT. A szemközti ülésen kinyitva egy könyv Pirandellonak a mottóban idézett soraival. 12.30: Márta mama megérkezett és üzent. Kérdés újra Mi marad utánam? Válasz - a végre Mi - akik ismertünk és magunkban hordozunk számtalan emlékszilánkot Rólad. Mi - akik nem feledhetünk, mert része vagy a személyes múltunknak, amíg mi is itt leszünk még ezen a világon... És persze a Nagyvilág, ami fenségesen és titokzatosan rendezi a maga múltját. A németek pedig majd írnak egy újabb levelet. Dani János, Hajdú Zsigmond Nagy Emese Gyöngyvér 347 Sz. Máthé Márta emlékezete 1945-2002
